Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben

Az 1900. évi leltár 20 529, az 1901. évi 25 799 darab tárgyat tüntetett fel.

63 Amint ismeretes, az átépítés alatt a gyűjtemény egy része a Kerepesi útra került. Bár a Kerepesi úti termek is látogathatók voltak, de az „voltaképpen csak egy túltömött raktár volt."

64 Ismételten megjelenik Barbarits Lajos kéziratában a kiállítások és a múzeum gyűjteményi anyagának kölcsönös kapcsolata: a múzeum kül- és belföldi kiállítások anyagából alapozta meg gyűjteményeit, és kölcsönzött is kiállításokra már megalakulásától kezdve.

65 A kiállítási anyagra épült múzeumi gyűjtemény a világkiállítások látnivalóit is gyarapította: az 1900. évi párizsi világkiállításon bemutatott magyar mezőgazdasági, erdészeti és vadászati tárgyak egy része is már a Mezőgazdasági Múzeumból került ki, a pavilont is a Vajdahunyadvár mintájára építették. Viszont „1901-ben a Parisból visszakerült egész mezőgazdasági, erdészeti, vadászati anyagot a Mezőgazdasági Múzeumnak adták át."

66 1912-ben bővült a múzeum kiállításainak témaköre „gyűjtemények bemutatója" sokatmondó név alatt:

67 növényvédelem állategészségügy szakoktatás munkásügy kísérletügy meteorológia etnográfia A Természettudományi Szövetség 1919. évi ankétja leszögezte: a múzeumnak közvetítőnek kell lennie a termelés és az áruforgalom között. A szövetség állásfoglalásának következtében a múzeum fokozott figyelemmel gyűjtötte a termelők és kereskedők címeit, árjegyzékeit, a díjszabásokat.

68 Ugyancsak ettől az évtől fordult nagyobb figyelem a külföldi összehasonlító anyag gyűjtésére.

69 A mezőgazdasági termények bemutatása és a kereskedelem közötti közvetítés jegyében 1933-ban a Külkereskedelmi Hivatal állandó mezőgazdaságiexport-kiállítási csarnokot hozott létre a Mezőgazdasági Múzeumban. A bemutatóhoz a helyet sajátos és sajnálatos módon a múzeumi anyagban végzett selejtezéssel teremtették meg. Az 1934. év felújításának gyarapodása viszont az agancsgyűjtemény bővülése és egzotikus vadászzsákmányok bemutatása.

70 1934-ben, a Toborffy Géza igazgatósága

71 alatti múzeumi újjászervezés évében Budapesten rendezték meg a XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszust, amely az olyan időszerű témáknak adott elsőbbséget, mint például a talajjavítás, a zöldmező-gazdálkodás, a gabona- és lisztkísérlet, az Alföld-fásítás és a szövetkezetek. 63 Barbaras L.: Az OMGE múzeuma i. m. 11. 64 Uo. 12. 65 A „gyűjtemény, mint kiállítás, vagy kiállítás, mint gyűjtemény" gondolata a raktárkiállítások korát idézi. 66 Barbarits L.: Az OMGE múzeuma i. m. 13. 67 Uo. 14. 68 Uo. 15. 69 Szabó L.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum i. m. 12. 70 Barbarits L.: Az OMGE múzeuma i. m. 25. 71 1945-1948 között vezette a múzeumot.