Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben

A kongresszus által kiemelt területek kaptak nagyobb hangsúlyt a múzeum tárlatain, így a muzeológiai tevékenységben, a gyűjtőmunkában is háttérbe szorult a gazdaságtörténet, a régészeti ásatásokból származó leletek begyűjtése.

72 Viszont ettől, az indíttatásában jórészt a kongresszus vendégei előtti megfelelő színvonalú bemutatkozás kívánalmából eredő átszervezéstől eredeztethetjük a raktárkiállítások korszakának lezárultát a múzeum tárlatainak történetében. A második világháború pusztításai nem kímélték a múzeumot sem: épülete, kiállításai, gyűjteménye súlyosan károsodott. Az 1944. július 12-ei bombázás által tönkretett kiállításainak pusztulását tetézte a romok eltakarításának és az épület helyreállításának elhúzódása, közben a megmaradt anyagból is sokat elhordták.

73 Mivel a szaktárca elhatározta a múzeum megszüntetését, a megmaradt berendezést és gyűjteményi anyagot is elkezdték szétosztogatni más intézeteknek. 1949-ben a főváros megkezdte az épület átalakítását úttörőpalota céljára, ez azonban a pénzügyi keretek szűkössége miatt abbamaradt.

74 1951-ben a Vajdahunyadvárban kapott helyet a Természettudományi Múzeum növénytára. 1953-ban az állandó múzeumi kiállításon bemutatott tárgyak száma 6521 darab volt, ebből az eredeti 4177 (64%), a modell, a makett 563 (9%), fotó 1781 (27%) darabot tett ki. Az eredeti tárgyak megoszlása szerint a viszonylag legkevésbé pusztult állattenyésztési gyűjteményekből került ki 1844 (28%), vadászati volt 2658 (41%), erdészeti 1015 (16%), halászati 1004 (15%) műtárgy.

75 1954-től a rendszeressé váló vasárnap délelőtti filmvetítések új segédgyűjteménynek, a keskenyfilmek kollekciójának kialakítását eredményezték (1954-ben 7, de a következő évben már 124 darab filmmel). A fotóarchívum 1956-ra mintegy hétezer, szakmák szerint csoportosított fényképet foglalt magában. A 60 éves jubiláris kiállítás illusztrációs anyagában pedig „múzeumi levelezőlap-gyűjtemény" szerepel, az aprónyomtatvány-gyűjtemény gyarapodásának jeleként.

76 A háborús károk felszámolásának korszakát követően, az 1960-as évektől jelentős fellendülés tapasztalható a gyűjtő- és nyilvántartó munka terén egyaránt. „A mezőgazdasági, erdészeti, szőlészeti-borászati munkaeszközök, felszerelési tárgyak rendszeres gyűjtése mellett folyamatossá vált a numizmatikai gyűjtés, a termesztett növények magvainak, a háziállatok csontjainak gyűjtése,

77 a mezőgazdasági gép- és épületmodellek beszerzése."

78 Nagyobb figyelmet fordítottak az írott források begyűjtésére is. „Levéltári anyag gyűjtése, illetve rendezése úgyszintén a személyi emlékanyag begyűjtése körülbelül 2 év óta folyik rendszeresebben..."

79 Az 1961. évi leltári állomány 11 259 „dokumentációs tárgy".

80 A tárgyak gyarapodása mellett, a múzeumi nyilvántartások terén is igyekeztek pótolni a lemaradásokat. Amint Matolcsi János főigazgató a múzeum háború utáni 12 Barbarits L.; Az OMGE múzeuma i. m. 16. 73 Megsemmisült a múzeum anyagának mintegy harmada, megsérült 15-20 százaléka. Szabó L. : A Magyar Mezőgazdasági Múzeum i. m. 15. 74 így a múzeum átköltöztetése az óbudai volt Schmidt-kastélyba is terv maradt csupán. Barbarits L.: Az OMGE múzeuma i. m. 18-20. 75 Uo. 20. 76 Uo. 27,31. 77 A csonttár megalapozása, a régészeti és recens anyag gyűjtésével, Matolcsi János nevéhez fűződik, aki 1957-től lett a múzeum főigazgatója. Tisztét 1969-ig töltötte be. 78 Szabó L.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum i. m. 18. 79 Matolcsi János főigazgató: Jelentés a Mezőgazdasági Múzeum felszabadulás utáni években végzett munkájáról. MMgMA IX. 340. 5. 80 Uo. 5.