Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben

1. Gazdasági statisztika 14. Gazdasági gépek és eszközök 2. Agrogeológia 15. Gazdasági építészet 3. Növénytermelés 16. Állattenyésztés 4. Kertészet 17. Állategészségügy 5. Növénybetegségek 18. Ősfoglalkozás 6. Káros és hasznos állatok 19. Mezőgazdasági szakoktatás 7. Szőlészet és borászat 20. Folyószabályozás és talajjavítás 8. Kísérletügy 21. Méhészet 9. Tejgazdaság 22. Selyemtermelés 10. Mezőgazdasági iparok 23. Erdészet 11. Gazdasági munkásügy 24. Halászat 12. Gazdasági történelem 25. Vadászat 13. Meteorológia A Paikert-kézirat megkülönböztet ,,a) gyűjtemények" és ,,b) könyvtár" egységeket, előbbinél tárgyalva a kiállításokat. Ekkor már a dokumentációs gyűjteményeknél is körvonalazódni látszik a tematikai elkülönülés: „A múzeum több külön gyűjteménnyel, így: életrajz, arckép, fénykép, okmány, térkép, stb. gyűjteménnyel... rendelkezik."

34 A szintén 1896-ban, „részint ajándékozások, részint beszerzés útján" létesült könyvtár szakkönyvtár, állománya 29 100 darab.

35 A gyűjtemény szónak a kiállítással csaknem azonos értelmű használata a raktárkiállítások korszakára utal Paikert múzeumi ismertetőjében.

36 A múzeumok története kezdeti szakaszánál említettük az eredetileg didaktikai jellegű, oktatási céllal létrehozott gyűjteményeket. A Mezőgazdasági Múzeum kiállításai is a korszerű gazdasági ismeretek közvetítését voltak hivatva szolgálni, bemutatva a gazdaközönségnek agrárgazdaságunk legfrissebb eredményeit. Nem véletlenül írta erről a korszakról Badics József igazgató, hogy a múzeum szónál a „lényegét hívebben szólaltatná meg, ha oktató jellegű állandó mezőgazdasági kiállításnak neveznénk."

37 A kiállítások története természetesen sohasem választható el a gyűjtemények történetétől. A gyűjteménytárakban őrzött anyagokra következtethetünk a kiállításokban bemutatott műtárgyak felsorolásából: „Kitűnő preparátumok, modellek, művészi kisplasztika, fénnyel és levegővel telített diorámák, művészkezek festményei, Vastagh György világhírű állatszobrai könnyítik meg és teszik maradandóvá a látogató tájékozódását."

38 A múzeum 60 éves fennállása tiszteletére rendezett jubiláris kiállítás rendezőkönyve, amelyet Barbarits Lajos állított össze, alkalmat ad a gyűjtemények több mint fél évszázados fejlődése történetének felvázolására.

39 Nem gyűjteménytör34 Uo. 35 Uo. 36 Feljegyezte a múzeum korabeli nyitvatartási rendjét is: „A gyűjtemények naponkint, vasárnap is, hétfő és péntek kivételével d. e. 10-1-ig, mindig ingyen megtekinthetők." Uo. 37 Badics József: Ábrázolt agrárpolitika. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum grafikonanyaga sűrítve ismerteti az időszerű gazdakérdéseket. (A továbbiakban: Badics J.: Ábrázolt agrárpolitika.) MMgMA IX. 497. 2. Badics József a múzeum tizedik igazgatója volt. Tisztét 1937 és 1945 között töltötte be. 38 Uo. 3. 39 1896-1956. Múzeumtörténeti jubiláris kiállítás rendezőkönyve. Összeállította Barbarits Lajos. (A továbbiakban: 1896-1956. Múzeumtörténeti jubiláris kiállítás) MMgMA IX. 215. A rendezőkönyv három, „szöveg", „kiállítás", „jegyzet" feliratú hasábjában a kiállítás szövegei, a kiállított tárgyak megnevezése (múzeumbeli elhelyezésük feltüntetésével) és megjegyzések szerepelnek.