Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben

ténet azonban ez a rendezőkönyv sem, hanem elsősorban épület-, múzeum- és kiállítástörténet.

40 A kiállítás bevezető részének főszövegében Barbarits Lajos felvázolja a múzeum történetét, széles körűen értelmezve az előzményeket. Felfogása szerint „A Mezőgazdasági Múzeum őse az a kicsi szoba, ahol a szenei

41 nevelőház preceptorai gyűjtögették a különböző mezőgazdasági szerszámokat, és azokat látogatóiknak is mutogatták."

42 Továbbá ide sorolja az 1798. évet, amikor a Georgikon mezőgazdasági szerszám-, gép- és terménygyűjteményét „már 'múzeumnak' hívták."

43 A következő dátum 1833, amikor is Pesten, az Üllői úti Köztelek-házban „műszerek mutatása" történt. Az egyesület alapításától, 1835-től, az OMGE-kiállítások sorát is számba veszi, kiemelve az 1841. évi mezőgazdasági szerszám- és gyapjúkiállítást.

44 Látható, hogy Barbarits felfogása szerint is milyen szoros összefüggést mutat a múzeum kialakulásának története az oktatási célú gyűjteményekkel és a kiállítások anyagával. Barbarits Lajos a múzeum létrehozása eredeti céljáról, amely egyrészt a gazdaközönség megismertetése volt a korszerű eredményekkel, másrészt mezőgazdaságunk adott színvonalának és sikereinek bemutatása, már saját kora múzeumszemléletéből kiindulva vélekedett. A főszövegben a Mezőgazdasági Múzeum első kiállítása 1897. szeptember 12-i megnyitásának említése mellé ceruzával írt utóbb bejegyzést a gépelt szöveghez: „akkori fogalmak szerint furcsa múzeum volt: kevés volt benne a régiség, annál több a mezőgazd. akkori eredményei."

45 A második világháború után, 1945 és 1949 között a használható részekben különböző intézmények (1945-ben a Madártani Intézet, majd vendéglő, diákszálló stb.) kaptak helyet, illetve 1947-től áruminta-vásárokat tartottak. 1948-ban a Mezőgazdasági Tudományos Tájékoztató Intézet a múzeumi könyvtárat is elfoglalta.

46 Végül 1950. október 5-én nyílt az első időszaki kiállítás madárvédelemről, majd november 7-én az első állandó kiállítás, a vadászat. Az épületet csak 1951 februárjában kapta vissza a múzeum, ezt követően már augusztus 21-én megnyílt az erdőgazdálkodási kiállítás. „A megmaradt gyűjteményanyag egyre szűkebb helyre szorult a múzeum pincéiben."

47 A megoldandó feladatok között Barbarits továbbra is első helyen említi: „Megoldásra vár a gyűjteménytárak megfelelő elhelyezése", majd ezt áthúzva, kézírással javítva: „Új gyűjteménytárak építése a gyűjtött anyag megfelelő elhelyezésére."

48 A kiállított anyagból megkísérelhető a gyűjtemények kiemelkedő darabjainak rekonstruálása, a gyűjteménytárak elhelyezése. eke-, gépmodellek a Nyebojsza-toronyban magok üvegben preparátor műhelyben szakkönyvek „MM Könyvtár" 40 A múzeum hatvanéves fennállása történetét megíró S. Szabó Ferenc főigazgató sem foglalkozott kiemelten a gyűjtemények történetével. A múzeum és kiállításai történetéhez, illetve a működés bemutatásához magáról az épületről csatolt külön fejezetet. S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum. 1896-1956. Bp. 1956. 41 Szempcen (Senec) 1763-ban állították fel az első, kamarai tisztviselők és mérnökök képzésére szolgáló iskolát a gr. Eszterházy Ferenc kancellár által adományozott épületben. Az iskola vezetését a természettudományok müvelése terén is jeleskedő piarista rendre bízták. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1983. 111., 495. 42 1896-1956. Múzeumtörténeti jubiláris kiállítás i. m. 1. 43 Uo. 44 Uo. 45 Uo. 3. 46 Uo. 18. 47 Uo. 9. 48 Uo. 16.