Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Rosch Gábor: A városligeti Vajdahunyadvár és tervezője, Alpár Ignác
nyok felhasználásával készült „hímeskő" mozaik Mattioni Eszter műve 1950-ből. Az oltár fölé függesztett nagyméretű Krisztus-korpusz, Ohmann Béla szobrászművész alkotása, román kori szobrokat idéz. A Jáki kápolnát eredetileg a múzeum könyvtárának szánták, csak az első világháború idején alakították át templommá. A templom színes ólomüveg ablakaiból a jobboldali hajóban lévő négyet (Árpádházi Szent Kinga, Árpád-házi Boldog Ágnes, Izabella, Boldog Margit) és az oltár fölötti, Szent László királyt ábrázoló ablakot Róth Miksa készítette. A baloldali hajó végfalán a Krisztus feltámadása, Árkayné Sztehló Lili ólomüvegablaka 1951-ből. Alatta Molnár C. Pál Négy boldog halál című, 1949-ben készült triptichon festményét láthatjuk az oltáron. A kórus végfalán helyezték el Feszty Masa Szent Filoména festményét. Körben a falakon, a B. Z. monogramos Stáció kerámiaképein az adományozó családok nevei olvashatók. A fehér mennyezetet a kőbordák finom színezésű középkori jellegű díszítőfestése tagolja. A kápolnával egybeépített Árpád-kori szerzetesrendi kolostorudvar szabad tervezésű. A kerengő motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők hazai középkori műemlékek részleteinek másolatai, elsősorban a jáki templom elemeit felhasználva. A 24 oszlopon más-más motívum jelenik meg. Az udvar közepén egy növényindákkal díszített románkori kútmedence pontos másolata áll. A millenniumi kiállítás idején a kerengő másik oldalán a király, Ferenc József számára berendezett fogadópihenő helyiségsor csatlakozott. Annak idején a szobák rendkívül gazdag belsőépítészeti kialakításúak voltak. Alpár leírásában olvasható, hogy a pontos hazai előképek hiányában igyekezett valamilyen középkori magyar palotabelsőt bemutatni, a túlságosan díszes burkolatok, bútorok, kandallók mégis inkább a rövid időre ide látogató király kényelmi igényeit elégítették ki. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum részére 1904-ben ezen a helyen lényegesen egyszerűbb helyiségsor készült. Az itt kialakított miniszteri fogadószoba - ma irodahelyiségek - belsőépítészeti igényessége továbbra is megmaradt. Az irodák boltozott mennyezete a pécsi székesegyház színpompás belső díszítőfestéséhez hasonló. A fa ajtószárnyak sűrű vésett geometrikus mintái a népi pásztorfaragások, és az Alpár részéről ősmagyar rokoneredetűnek vélt ónorvég faragott ornamentika keveréke. 18 Alpár millenniumi ünnepségekre tervezett bútorain is ezek a díszítések figyelhetők meg. A kerengőből nyíló - ma rendezvények és esküvők céljára használt - nagyterem falain ugyancsak az ónorvég hatású, díszes fa lambéria burkolat fut körbe, de a mezőgazdaság allegorikus jeleneteinek részleteivel. Az ablakokban korábban Róth Miksa színes üvegképei voltak. A fogadóterem külső homlokzatán egy-egy falfülkében Szent István király és Asztrik püspök szobrát helyezték el. A román csoport tó felőli külső homlokzata komor középkori hangulatú, erődszerű olasz várkastély képét mutatja. Alpár ezt azzal indokolta, hogy a magyar építészettörténetben nem ismertek a Szent István-kori várak. A tó felől a legalsó szinten, romantikus környezetben, külső megközelítéssel érhető el az Anonymusról elnevezett étterem. A belső udvari homlokzatok sokkal vidámabb hangulatúak, nyitottab18 Az ajtószárnyak és a millenniumi kiállítás idején itt elhelyezett, Alpár tervezte bútorok jól érzékeltetik törekvéseit egy új magyar építészeti formavilág megteremtésére. Gyűjteményéből került a Műszaki Egyetem könyvtárába L. Dietrchson-H. munte: Die Holzbaukunst Norvégen in Vergangenheit című (Drezda, 1893) könyve. Alpár az ónorvég faépítmények díszítését és a magyar pásztorfaragások formakincsét elegyítette a fent említett épületelemeken. Alpár cikkében is kifejtette: „Meg vagyok győződve arról is, hogy a formáknak tanulmányozásából s fejlesztéséből, s ezeknek a hímzések és egyéb jellegzetes magyar díszítésekkel való egybevetésével mégis sikerülni fog egy oly stílfajt alkothatni, mely határozott magyar jellegű lesz."
