Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Szőllősy Gábor: A Képzőművészeti Gyűjtemény története
A Képzőművészeti Gyűjtemény története SZŐLLŐSY GÁBOR A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapításakor szinte minden tárgyat a kiállításokban helyeztek el. A mai értelemben vett, raktár jellegű gyűjtemények lényegében nem voltak. Az épületben sem voltak ilyen célra helyiségek kialakítva. A múzeum szervezeti beosztása az osztály = kiállítás elvet követte, '\nnek következtében a képzőművészeti alkotások a szakmai, tematikai besorolásuknak megfelelően különböző osztályokhoz tartoztak. A gyűjteménytárak mai szervezeti beosztása és elhelyezése 1960-1966 között alakult ki. Az 1970-es években a teljes belső felújítás miatt a gyűjtemények többször költöztek. A szobortár 1980-ban került a mai helyére, a reneszánsz épület földszinti folyosóján kialakított szekrényekbe. A képtár 1980-tól 2000-ig a reneszánsz épület földszint 1/5. számú helyiségében volt elhelyezve. 2000-ben került a jelenlegi helyére, a reneszánsz épület 1/13. termének külön erre a célra kialakított galériájára. A második világháború pusztításai miatt a muzeális tárgyakat újra kellett leltározni. Ez a munka 1950-ben indult meg, de leltározási szempontból még jó ideig nem kezelték külön a képzőművészeti alkotásokat. 1964 előtt a szobrokat a modellekkel, makettekkel, mulázsokkal közös leltárkönyvben, a festményeket, grafikákat pedig a fényképekkel közös leltárkönyvben tartották nyilván. A Képzőművészeti Gyűjtemény tárgyainak leltározására csak 1965-ben fektettek fel önálló leltárkönyvet. Bár a múzeum szervezeti felépítése miatt hosszú ideig nem volt önálló képzőművészeti gyűjtemény, ennek ellenére a mai gyűjtemény alapjait már a múzeum megalapításakor lerakták az alapítók azzal, hogy ifj. Vastagh Györgynek az Ezredéves Országos Kiállításra készült gipsz állatszobrai a múzeum tulajdonába kerültek. 2 Jelentős gyarapodást eredményezett, hogy az 1900-ban, Párizsban, a világkiállításon kiállított anyag csaknem teljes egészében a múzeumba került. Ennek talán legértékesebb darabjai ifj. Vastagh György szobrai voltak. 3 A múzeum szoborgyűjteményének gerincét ma is ezek a szobrok alkotják. Ifj. Vastagh György (1868-1946) 1887-ben az Országos Minta Rajztanodában kezdte művészeti tanulmányait Zala Györgynél. 1888-tól 1891-ig Münchenben, 1894-ben Párizsban tanult. 1931-1932-ben Egyiptomban dolgozott az ottani mezőgazdasági múzeum számára. Műveiből 1934-ben gyűjteményes kiállítást rendezett a Műcsarnok. Millenniumi Nagy Éremmel, és Corvin-koszorúval tüntették ki. Művészetét agrártörténeti szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű allco1 S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896-1956. Bp. 1956. 53. és 61. 2 Uo. 47-48. 3 Uo.58.
