Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Szabó László - Székelyhidy Iván: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Halászati Gyűjteménye

kiállítást. A gótikus épületben lévő erdészeti, halászati és vadászati osztály átrendezésére azért nem volt szükség, „mert természeténél fogva ez a gyűjteménycsoport, kellő megóvás és pótolgatás mellett kevésbé avulhat el, hiszen a halászat és vadászat, de sok tekintetben az erdőmívelés is a legősibb foglalkozások közé tartoznak, anynyira, hogy számos vonatkozásban máig is megőrizték primitív jellegüket" - írta az új kiállítások ismertetője.

19 A második világháború súlyos veszteségeket okozott a Mezőgazdasági Múzeumnak. Az 1944-es fővárost ért szőnyegbombázások során két ízben is találat érte. Nemcsak az épület, hanem a kiállítások és a gyűjtemények is hatalmas károkat szenvedtek. Az ostrom során ért belövések, majd fosztogatások során az egykori feljegyzések szerint a halászati gyűjtemény tárgyainak 80 százaléka megsemmisült. A háború utáni bizonytalanság miatt további károk érték a gyűjteményeket. A fosztogatástól megóvott, a pincében és a padláson összezsúfolt tárgyak a kiürítést elrendelő utasítás miatt ládákba csomagolva várták az elszállítást.

20 A háború utáni évek bizonytalansága után, az ötvenes évek elején az új kiállítások tervezésével egy időben elindult a gyűjtőmunka is. A Mezőgazdasági Múzeum felkérte a különböző gazdálkodó szervezeteket, intézményeket, hogy indítsanak mozgalmat a még meglévő agrármuzeális tárgyak és dokumentációk gyűjtésére.

21 Az új, kiállítási segédanyagok és dermoplasztikák mellett elsősorban a megmaradt ősfoglalkozási és halászati gyűjtemény egyesített anyagára alapozva nyílt meg 1951ben a hal- és nádgazdálkodási kiállítás. Ezt a kiállítást már történeti tematika szerint állították össze. Részletes bemutatásra került a folyami, a tavi és a mesterséges tavi halászat, valamint a vízi élővilág természetrajza. A történelem viharai ezt a kiállítást sem kímélték meg. Az 1956. októberi és novemberi események, a gótikus szárnyat ért találatok következtében a halászati kiállítás tönkrement, a gyűjteményi anyag nagy része pedig elpusztult.

22 A halászati gyűjtemény anyagának új tárgyakkal való bővítése és az új kiállítás rendezése Khin Antalnak, a Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársának feladata lett. Személyében méltó utód került a nagy elődök kurátori posztjára. Eredeti hivatása tanár volt, több iskolában tanított, Léván a magyar nyelvű tanítóképző intézet igazgatójaként tevékenykedett. 1940-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Népművelési Bizottságánál dolgozott. Múzeumi tevékenységét még Somorján, 1928-ban kezdte, mikor eredményes szervezőmunkájának eredményeképpen megalakult a Csallóközi Múzeum, melyet 1939-ig vezetett. A Mezőgazdasági Múzeumban a népi halászattal foglalkozott. Számos gyűjtőúton vett részt, többek között a Velencei-, a Szelidi- és a Fertő-tónál. Az itt gyűjtött tárgyak ma is értékes darabjai a gyűjteménynek. Munkájáról számos közleménye jelent meg.

23 A szaporodó gyűjteményi anyagnak köszönhetően 1959-ben sikerült megnyitni egy vízimadár-bemutatóval bővült, helyreállított halászati kiállítást. „A most megnyílt halászati kiállítás - írja Khin Antal, - a magyar halászat egész történetét a " Toborffy Géza: A felújított Mezőgazdasági Múzeum. Kísérletügyi Közlemények. XL1I. évf. 1939. 1-3. füzet 169. 20 Pintér János: A múzeum kiállításai az alapítástól napjainkig. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk. Szabó Loránd. Bp. 1986. 51. 21 Agrármuzeális tárgyak felajánlása. Mezőgazdasági Értesítő, 1955. február 16. 89-90. 22 P. Erményi Magdolna: A múzeum tárgygyűjtő tevékenysége. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk. Szabó Loránd. Bp. 1986. 83. 23 Többek között: A Szelidi-tó halászata. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1964. 99-116.; A régi Csallóköz, mint halászóhely. Uo. 1969-70., 257-266.; A Velencei-tó halászata. Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 16. szám. Bp. 1960.