Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Szabó László - Székelyhidy Iván: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Halászati Gyűjteménye

tás helyszínéül a gótikus épületrész főlépcsője körül, a földszinten lett kijelölve. Tematikus rendszerben bemutatta a hazai halfaunát, a halak anatómiáját, a természetes vizek és a tógazdaságok halászatának módjait és eszközeit. Részletesen ismertetésre kerültek a halászatot érintő törvények, halfajok védelme, tilalmi idők és tiltott fogási módok. Röviden szerepelt még a kiállításban a halkereskedelem, az élőhal-szállítás, és a hazai halászatot bemutató statisztikai táblázatok.

14 Külön figyelmet érdemelt a főlépcső alatt berendezett kis halastó, melynek környezetében a halellenségeket mutatták be.

15 Az 1907-es megnyitón a fent említett két kiállításon kívül lett volna még lehetőség a múzeumban halászat szemléltetésére. A kísérletügyi csoport kiállításán belül a Magyar Királyi Halélettani Állomás kapott felkérést a bemutatkozásra, azonban az akkor csupán egyéves intézmény még nem tudott élni ezzel a lehetőséggel.

16 A korabeli leltárkönyvek tanúsága szerint a gyűjtemény öt alegységből, a halak gyűjteménye három teljes sorozatból - egy kitömött preparátumokból, egy szeszben konzervált halakból, és egy tölgyfa talapzatokon elhelyezett papírmasé halakból - állt. Ezen kívül a ponty, pisztráng és a süllő fejlődését bemutató preparátumsorozatot, valamint halcsontvázakat tartalmazott ez a 355 darabból álló alegység. A haltenyésztés alegységben voltak a természetes haltáplálékok, egy rovargyűjtemény és számos tógazdaságról készült fotó és térkép. A halászati eszközök és tárgyak alegységben voltak a hálók, szakok, varsák, csáklyák, szigonyok, szapolyok, ladikok és az összes többi halászszerszám. Külön alegységben tartották nyilván a halellenségek preparátumait. A különböző emlősök, madarak, hüllők és kétéltűek egyszerű bemutatása mellett számos preparátum életszerű módon ábrázolta a madarakat (pl. kanalas gém zsákmánnyal, repülő rétisas, karmai között hallal). Az ötödik alegység 50 darab halászati témájú festményt, fényképet és térképet tartalmazott.

17 A két világháború közötti időszakban csak néhány helyen történt változás a kiállításban és a gyűjteményben. A kiállítás kiegészült a halászati melléktermékek és ipari feldolgozásukat bemutató egységgel. A hátsó teremrész bal oldali keskeny falán mutatták be a balatoni gyöngyesszencia nyerését és feldolgozását. Erre a Balatonban tömegesen előforduló szélhajtó küsz és garda ezüstfényű pikkelyei voltak a legalkalmasabbak. A lepikkelyezett halakból készült hallisztet sertések, baromfik és pisztráng takarmányozására használták. A gyártási berendezéseket és folyamatokat fotókon mutatták be. A halak életmódjának, növekedésének, életkorának és vándorlásának tanulmányozására Magyarországon eddig alkalmazott haljelzések is a kiállításba kerültek. A mesterséges tó melletti boltívek könyöklőin pisztrángikraköltőház modellje, pisztrángikra-költőkészülék kétféle változata és halikrák szállítására használt dobozok voltak láthatók.

18 Az 1934-ben Budapesten tartott XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus tiszteletére a Mezőgazdasági Múzeum kiállításait a kor szellemének megfelelően modernizálták és újrarendezték. Ez a nagy tematikus kiállításokat (állattenyésztés, növénytermesztés) érintő megújulás gyakorlatilag változatlanul hagyta a halászati 14 Landgraf János: Mezőgazdasági Múzeum és a halászat. Halászat, 21. szám. 1907. július 1. 163-165.; A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Budapest, 1907. 15 Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Bp. 1913. 16 MMgMA IX. 571/1907. ikt. sz. 17 MMgMA IX. Halászat leltárkönyv 1907, 1908, 1909. 18 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tájékoztatója. Bp. 1926.; A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid útmutatója. Bp. 1934.