Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye

kimondottan a fényképek pontos nyilvántartására vonatkoztak. Újdonság volt például, hogy az adott fényképről meg kellett határozni: negatív, pozitív másolat vagy nagyítás, szürke, illetve színes diapozitív, sztereo-felvétel, mozgófilm vagy egyéb. Új rovatként jelent meg az adattári (irattári) vonatkozás is. Külön rovat szolgált a revízió elvégzésének bejegyzésére is. A XH/a. sz. Diagyüjtemény leltározását 1982-től szintén ugyanebben a fénykép szakleltárkönyvben folytatták.

40 A Diagyűjtemény és a VH/a. sz. Fotó Leírókartongyűjtemény (negatívgyűjtemény, fényképes leírókartonok adattári segédlete) esetében együtt kezelték és leltározták az eredeti felvételeket és a reprodukciókat. A negatívokat tartalmazó VH/a. sz. Fotó Leírókarton-gyűjtemény (negatívgyűjtemény) kialakulása szorosan összefügg az 1928-ban, Toborffy Géza vezetésével kialakított fényképlaboratóriummal, amelynek felállítására az 1927-1934 évi leltárnaplói bejegyzésből értesülünk: „vétel Wancsa Józseftől (...) fényképlaboratóriumi felszerelés [tárgyában]... Toborffy vezetése alatt".

41 Erre vonatkozólag idézzünk a Mezőgazdasági Múzeum dokumentációs gyűjteményében megőrzött éves munkabeszámoló jelentésekből. „A fotólaboratórium [1945 előtt] a Múzeum egyik legfontosabb kisegítő üzeme volt."

42 A második világháborús bombatalálatok következtében szinte a semmiből kellett újjáépíteni a Vajdahunyadvárat, és a benne kialakított egykori kiállításokat. Ebben a helyzetben a fotólaboratóriumban még a legegyszerűbb fotómunka elvégzése is lehetetlen volt.

43 „Mivel megfelelő fotólaboratórium nem állt az Intézet rendelkezésére, kénytelen volt a múzeum a kiállításaival kapcsolatos fényképeket és nagyításokat külső intézményekkel készíttetni, illetve vásárolni, ami hasonlíthatatlanul nagyobb költséget jelentett, mint amennyibe a laboratórium fenntartása került volna. A rendelkezésünkre álló költségvetési kereten belül ezért elhatároztuk egy új fotólaboratórium megszervezését és felállítását. (...) A laboratórium előzetes szervezési munkálatait, mivel az Intézetnek az elmúlt év folyamán [1950] még nem volt fotóipari szakembere, Potzta Imre tud. kutató irányította."

44 Az ezt követő időszakban alakult ki a fotólaboratórium mindennapi, megszokott munkája, amely két irányban egészítette ki múzeumunk tevékenységét: „egyrészt kiállításaink fotóinak elkészítésével, másrészt pedig egy olyan szakfotóanyag archívszerű összeállításával, mely az országos tudományos intézetek, a szaklapok és a művészeti dolgozók érdeklődésének kielégítését szolgálja."

45 Lényegében ez a munkafolyamat mai napig így működik, azzal az alapvető különbséggel, hogy a laborálási munkát felváltotta a digitális fényképezés, tehát előhívásokat már nem végzünk. Múzeumi szolgáltatásként továbbra is rendelkezésére állunk kutatóknak, illetve segítséget nyújtunk egyéb, fényképanyagot igénylő tevékenységhez, amelyhez negatívarchívumunkból is kérnek felvételeket. „ [1954-től] kezdve a [fotólabor] által készített negatívokat külön szakleltárkönyvbe vezették, a tárgyakról való nagyítások a tárgy leírókartonjára, a többi nagyítás az ún. fényképes leírókartonra kerültek."

46 A múzeumi Könyvtár jegyzéke alapján 10 Uo. 41 Uo. 320. 42 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum összefoglaló jelentése 1945-1951. MMgMA IX./9. 43 Uo. 44 Uo. 45 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum összefoglaló jelentése 1945-1951. MMgMA IX/11. 46 Knézy /,: A századfordulón készült uradalmi fényképek i. m. 306.