Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye
1955-ben több tételt adott át az Adattárnak. A régi fotóanyagot ekkor 7000 darabra becsülték. így jött létre a Magyar Mezőgazdasági Múzeum VH/a. sz. ún. Fotó Leírókarton Gyűjteménye (negatívgyűjteménye, és a hozzá kapcsolódó fényképes leírókarton adattári segédlete), amely az üveg- és a filmnegatív felvételek kutathatóságát segítő, kópiákkal ellátott leírókartonok összességét jelentette. Mégpedig éppen azon negatívok alapján, amelyeket az 1928-ban felállított fényképlaboratórium későbbi munkatársai készítettek. A leírókartonoknak értelemszerűen nincsen külön leltárkönyvük, mivel sorszámuk megegyezik a filmnegatívok leltárkönyvében nyilvántartott negatívok leltári számával. A VH/a. gyűjteményi leltárkönyv alapján megállapíthatjuk, hogy a negatívfelvételek döntő többségét múzeumunk fényképészei (többek között Potzta Imre, Régiusz János, Bodnár Miklósné, Eke Mihály, Waltner Berta, Szegvári Gusztáv, Weninger Sándorné, Csecsetka Ferenc, Papp Tibor), valamint muzeológusaink saját maguk készítették terepmunkájuk, gyűjtőútjaik során, 1945-től 2003-ig bezárólag. A negatívok között találunk reprográfiai felvételeket, amelyek saját állandó és időszaki kiállításainkhoz, kiadványainkhoz születtek különböző agrárvonatkozású témákban. Az elkészült fényképanyag gyakran nemzetközi vonatkozású is, hiszen itt találhatjuk meg például a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (AIMA) konferenciáin részt vett küldöttségeink fényképeit, de például az Egyiptomi Mezőgazdasági Múzeumban, Németországban, Olaszországban és egyéb külföldi helyszíneken készített számos kiállításunk kópiáit is. Szintén itt őrzünk eredeti fényképfelvételeket, amelyek muzeológusaink külföldi tanulmányútjain készültek például munkaeszköz-történeti, agrármúzeológiai, táplálkozástörténeti, mezőgazdasági építészeti témában, továbbá egykori vidéki és fővárosi szakági üzemkiállítások rendezésével kapcsolatosan (malomipar, borászat, gépgyártás, állattenyésztés, növénytermesztés stb.) születtek. A felvételek gyakran külön hangsúlyt fektetnek a Kárpát-medence határainkon túli magyarság életmódjára is. A gyűjtemény tartalmazza a tárgyi gyűjteményeinkben őrzött tárgyak, a nyilvántartás részére készített munkakópiáinak negatívjait is. A VH/a. Fotó Leírókarton-gyűjteménybe sorozódik két önálló gyűjtemény, amelyek a fotónegatív számon kívül rendelkeznek saját gyűjteményi leltári számmal is. Az egyik, a VI. sz. Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum, amelyet Balassa Iván, etnográfus, a múzeum egykori főigazgató-helyettese kezdett összeállítani 1962-től kezdődően. 47 Az archívum felöleli a régészeti, történeti, néprajzi tárgyak leírásait, fényképeit, ábrázolásokat tartalmaz, és utal az eszközökkel végzett munkafolyamatokra. A feldolgozott munkaeszközök száma megközelíti a 110 ezret. A másik gyűjtemény a Mezőgazdasági Múzeum műemlékvédelmi tevékenységének eredményeként jött létre. Ez a XVIII. sz. Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye, amely ugyancsak rendelkezik mind fotónegatív, mind saját gyűjteményi leltári számmal. Országos felmérés alapján 1983-tól kezdődően fényképfelvételek készültek „az ún. mezei műhelyek vagy az agrártörténet szempontjából jelentős épületekről, gépekről". 48 A 614 darabból álló gyűjtemény ennek a munkának a fényképes dokumentációját tartalmazza, melyet számítógépen is feldolgoztak. Knézy /.: Az Adattár gyűjteményeinek története i. m. 153. Uo. 154.
