Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fehér György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása

MÚZEUM A TÖRTÉNELMI FŐCSOPORT ÉPÜLETÉBEN A közel fél éven át nyitva tartó, fényes külsőségekben bővelkedő millenniumi rendezvénysorozat 1896. október 31-én zárta kapuit. A néhány hónappal korábban életre hívott bizottság a történeti csoport reneszánsz épületét javasolta múzeumi célra hasznosítani.

9 Végül a főváros és a Földművelésügyi Minisztérium egyezségének eredményeképpen Budapest törvényhozása 10 évre engedélyezte a Vajdahunyadvár gótikus és reneszánsz szárnyának múzeumi célra történő hasznosítását.

10 A megegyezést követően kezdetét vette a kiválasztott tárgyak átszállítása, a kiállítások berendezése. A munkálatokat az első kinevezett igazgató, a múzeum ügyében alaposan jártas Bálás Árpád irányította, aki Paikert Alajos hathatós közreműködésével látta el a rábízott feladatokat.

11 A több hónapon át folytatott munka eredményeként 1897. szeptember 12-én Darányi Ignác földművelésügyi miniszter jelenlétében megnyílt a múzeum első nagy kiállítása.

12 A rendezők a tágabb értelemben vett mezőgazdaság 22 területét mutatták be úgy, hogy ezek tükrözzék az alapító szándékét, azaz a múzeum „célja és hivatása mindannak bemutatása, ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert-, szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet".

13 A kiállítások - szerdai nap kivételével - minden nap 10-13 és 15-18 óra között ingyenesen voltak megtekinthetők. A tárlatok nagy népszerűségnek örvendtek, hiszen a megnyitástól az év végéig eltelt három hónap alatt több mint 26 ezer látogató tekintette meg a tárgyakat.

14 A múzeum a politikai protokollban is fontos szerepet kapott, hiszen a megnyitást követően néhány nappal Ferenc József itt fogadta vendégét, II. Vilmos német császárt.

15 A kiállítások kétségtelen sikere ellenére mégis meg voltak számlálva a városligeti múzeum napjai, hiszen az ideiglenes jelleggel megépített épületegyüttes állaga fokozatosan romlott, több pontján életveszélyessé vált. Az 1898 végén készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a múzeum üzemeltetői ismételten jelezték az ingatlan állapotának fokozatos rosszabbodását, egyben indítványozták egy „új és állandó épület" létesítését. Ezen túlmenően a múzeumban uralkodó komfortviszonyok, a kiállítótermek fűtetlensége szintén indokolta a javasolt megoldás megvalósítását.

16 1899 májusában Darányihoz írott levelében Alpár Ignác még bizakodott, hogy a reneszánsz épület megerősítése után még több éven keresztül biztonságosan hasznosítható.

17 Az állagromlás azonban megállíthatatlannak bizonyult, és az 1899 nyarán készült jelentések már egyértelműen a kiállítások lezárását javasolták. A főváros és a minisztérium illetékesei még egy rövid ideig fontolgatták az épület statikai megerősítését, majd azt elvetve elrendelték a gót és reneszánsz épületrész bontását, s csak a román szárny esetében döntöttek a további fennmaradásról.

18 1899. július 27-én utoljára fogadott vendégeket a múzeum, majd megkezdődött a kiállítások lebontása és a tárgyak átszállítása a Kerepesi út (ma Rákóczi út) 72-be. 9 MMgMA IX. 867/12. 10 Takács I.: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története (1959) 10. 11 Paikert Alajos: A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid leírása. Bp. 1928. 4. 12 Köztelek, 1897. IX. 15. 1283. 13 Takács Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rövid története. Bp. 1967. 5-6. 14 Gazdasági Lapok, 1897. IX. 19. 660.; Köztelek, 1897. XII. 25. 1814. 15 Köztelek, 1897. IX. 22. 1321. MMgMA IX. 914/452/2.; uo. IX. 914/410. 17 Magyar Országos Levéltár (A továbbiakban: MOL) K 184.1899-43/3-36646. 18 MOL K 184. 1899-43/3-36646.