Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fehér György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása

A múzeum munkatársai dicséretes gyorsasággal, alig fél évvel később, 1899. december 3-án már itt fogadták a látogatókat. Az új helyszínen változásokat hajtottak végre a városligeti kiállításhoz képest, mert az akkor még látogatható román épületrészben hagyták többek között a vadászattal, halászattal, háziiparral foglalkozó bemutatót.

19 A múzeumot megkedvelők reménykedtek, hogy ez az állapot csak átmeneti lesz, hamarosan állandó épületébe költözhet az időközben közkedveltté vált intézmény. A közvélemény mellett a kortárs építészek jelentős csoportja szintén támogatta a Történelmi Főcsoport épületegyüttesének megújítását. Az elképzelés egyik lelkes pártfogója volt Mannheimer Gusztáv festőművész, aki ugyan elfogadta a lebontás elkerülhetetlenségét, de egyik írásában azt követelte, hogy „azután építsék föl a lebontott rész helyébe szilárd, maradandó anyagból". Ugyancsak ő hívta fel a figyelmet a leendő épület kettős hasznára: „A földmívelési minisztériumnak szüksége lesz olyan épületre, amelyben a mezőgazdasági múzeumot elhelyezheti. Az épület sokba fog kerülni, kerüljön valamivel többe, de gazdagítsa művészetünket is, ha már gyarapítani fogja mezőgazdaságunkat."

20 Miután a politikai döntéshozók is támogatták az állandó Mezőgazdasági Múzeum épületének megteremtését, szinte vita nélkül született meg a kedvező döntés. A képviselőház számottevő ellenvélemény nélkül fogadta el az 1900. évi XXXIV. törvényt, amelynek (h) pontja felhatalmazta a kormányt, hogy „a jelenleg bérhelyiségekben elhelyezett mezőgazdasági múzeum céljaira szolgáló végleges épület emelésére 2 400 000 koronát" fordítson.

21 A törvény december végi kihirdetését követően az épület tervezésére 1901 elején pályázatot írtak ki, amelynek ismételten Alpár Ignác lett a nyertese. Az állami adminisztráció példás gyorsasággal dolgozott, mivel a földművelésügyi minisztérium az előszerződést már 1901. június közepén jóváhagyta. Darányi miniszter az év októberében aláírta a 2 279 578 korona költségvetésű építkezés szerződését, és az ebben foglaltak szerint a tervezőt 110 000 korona tiszteletdíj illette meg. A költségvetést épületrészenkénti bontásban állapították meg azzal a kikötéssel, hogy azt nem lehet túllépni. Az építkezés költségvetése

22 A minisztérium a munkálatok felügyeletére - a mindenkori államtitkár irányítása alatt - építési bizottságot hozott létre, a közvetlen felügyeletet azonban a tárca Gazdasági Műszaki Hivatala látta el.

23 " Takács I: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története (1959) 10-14. 20 Műcsarnok. 1899. V. 14. 247. 21 Magyar Törvénytár. 1900. évi törvénycikkek. 1901. 230. 22 MOL K 184. 1907-106-18023.; MOL K 184.1905-106-10111. 23 MOL K 184. 1902-106-28841. In: 1911-106-10494. AZ ÉPÜLŐ VAJDAHUNYADVÁR Reneszánsz Csúcsíves (gótikus) csoport Román csoport Kapuzat és tornyok Összekötő épület Összesen 1,323 782 K 617 980 K 206 016 K 63 747 K 68 053 K 2,279 578 K