Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Szatmári Sarolta: A lótenyésztés és a lósport bemutatása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

Az 1954-re megvalósult lótenyésztési kiállításnak az előkészületi anyagát is ismerjük.

29 Már 1952 márciusában kezdenek tárgyalni a tervéről, amelyben az 1952-es minisztertanácsi határozat értelmében jobban ki kell fejeződnie a ló fontos, mezőgazdaságban betöltött szerepének. A határozat szerint a lóállományt 10%-kai növelni is kell Magyarországon. A kiállításban pedig tükröződnie kell az irányított tenyésztés, a törzskönyvi anyagok, méntelepek fontosságának. A tervező muzeológusok közül Márta Zsuzsanna előzetes terveit ismerjük, amely szerint teljes keresztmetszetében kívánta bemutatni a lónak a művészetben betöltött szerepét. Idézte Pethe Ferencet 1845-ből, aki szerint a „természet-, história- és mesterségtudomány"-nak együtt kell jelentkeznie és a kiállításban megvalósulnia.

30 A kiállítás, amely a földszinti 2. felső világítású teremben nyílt meg, a ló ősének, az eohippusmk a bemutatásán át a magyar lófajták kialakulásáig vezette a fejlődéstörténetet, bemutatta a ló történelmi szerepét, a tenyésztés fejlődését, a ménesek megalapítását és működését, a lószerszámok fejlődését. Kitért a lóversenyzés történetére, a lónak a közlekedésben, hadászatban, mezőgazdaságban betöltött szerepére. A terem közepén ifj. Vastagh György „hűséges lova", a napóleoni háborúkban szereplő mén emlékére készült alkotás helyezkedett el.

31 A kiállítás komplexitását a diorámák, szobrok mellett a ló lépését, ügetését, vágtáját és ugrását érzékeltető mozgó képsor, a stroboszkóp bemutatása is növelte. Az 1956-ban bekövetkezett pusztulás utáni újraépítés munkálatait Matolcsi János vezette. A múzeum munkájában újra fontos szerepet kapott a múlt értékeinek kutatása és bemutatása. A helyreállított épületben új kiállítások készültek. Az új lótenyésztési kiállítást 1969-ben Kovács Miklós forgatókönyve és szakmai irányítása alapján Boreczky László kivitelezte. A 24 oldalas forgatókönyv mellett a részletes kivitelezést megelőző szakmai rajzok is megvannak. Az anyag gazdagsága, a tervezés gondossága alapján megállapíthatjuk, hogy ez volt a legjobb és legteljesebb lótenyésztési kiállítása a múzeumunknak. Mívességét, átgondoltságát még az sem rontja le, hogy a kor szocialista követelményének megfelelően külön foglalkozott a szovjet lótenyésztéssel.

32 A kiállítás már a lépcső alatti részen elkezdődött, és a 2. számú felső világítású teremben folytatódott. A háromszintű kiállítás a ló fejlődéstörténeti áttekintése után a magyar ló ősének bemutatását Takács Ödön szobrászművész 3 darab kisméretű lószobra segítségével oldotta meg, majd egy avar kori lócsontváz „in situ" bemutatásával tért vissza a keleti lovak világába. Fábián Gyula professzor új rekonstrukciójával pedig a lovas harcmodor érzékeltetését tette élményszerűvé. A hadászat, a közlekedés és a mezőgazdasági munka történeti bemutatása után az állami ménesek története és emlékei következtek a 18. századtól kezdve. A tenyésztéstörténeti dokumentumok mellett ifj. Vastagh György szobrai mutatták be a leghíresebb tenyésztípusokat. 2,) MMgMA IX. 235. 11 témakör megvalósítását tervezték. IX. 236. A kiállítás rajzos tervezete - a ló eredetétől, a „példaadó orosz lótenyésztésig". 30 MMgMA IX. 228. és 486. 1954. június 31 A ló még hófehér gipsz volt. L. fotók. A kiállítás főbb témái: 1) A ló a múltban és a jelenben; 2) A ló a mezőgazdaságban; 3) A ló eredete; 4) A ló szervezete, mozgása; 5) Csikónevelés; 6) Telivér - Kisbér; 7) Lipicai fogatos; 8) Régi lófajok, állami méntelepek; 9) Vadászat, közlekedés; 10) Lóverseny; 11) A példaadó orosz lótenyésztés. 32 MMgMA IX. 228. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai. 1970.21-24. A terem közepén a „hűséges" bábolnai ló még mindig fehéren áll.