Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Szatmári Sarolta: A lótenyésztés és a lósport bemutatása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

1909-ben Apponyi Sándor gróf főkamarás ajándékképpen lovakat ábrázoló régi metszeteket küldött a múzeumnak.

22 A múzeum továbbra is részt vett a nemzetközi kiállításokon. így Londonban ifj. Vastagh György szobraival szerepelt a múzeum, ahol ebből a kollekcióból kettőt el is adtak. Vastagh jelenti, hogy a „Kozmó és jussuf" szobrait pótolta, és megküldi.

23 Az 1910-es szakleltári „álladék" szerint a lótenyésztés 522 darab műtárggyal, nagy értékkel szerepel. 24 A korai kiállításokat a múzeumtörténeti összefoglalókban elég éles kritikával illetik, „raktármúzeum"-nak nevezik, amelyre a túlzsúfoltság jellemző. „Kevés a szöveg, csupán képaláírások vannak, nincs a termeknek összefoglaló szöveges ismertetője" — állapítja meg a korabeli értékelés. Úgy vélem, ez a megoldás a kor sajátja volt. A múzeumokban ez idő tájt mindent bemutattak, ami csak a gyűjteménybe került. A ló esetében pedig még közelebbi volt a kapcsolat a látogatókkal. A méntelepek léteztek, a lóverseny utolsó fénykorát élte. Nem volt szükség annyi magyarázatra. Az installációs rendszerek szinte egész Európában egységesek voltak, üvegvitrinek, üvegajtós szekrények, amit fényképek, festmények egészítettek ki. (Ezek ma is élő változatai a bécsi Naturhistorisches Museumb&n szinte változatlanul használatban vannak.) Arra vonatkozóan, hogy a múzeum vezetése a szükségét érezte a változtatásnak, bizonyíték Sávoly igazgatóhelyettes krónikája (1929. V 6-29. között), amelyben kiállítás-rendezéssel kapcsolatos eseményeket is feljegyzett. Itt merül fel először a kiállítási feliratok idegen nyelvű fordításának szükségessége.

25 A Mezőgazdasági Múzeum számos külföldi kiállításon részt vett - így például a Milánóin 1928-ban, ahol sok lószobor került bemutatásra. A múzeum igazgatója Paikert Alajos az általa megszervezett kairói Mezőgazdasági Múzeum kiállítására is számos lószobrot vitt.

26 1934-ben új korszak következett a múzeum életében, amelyet az 1933-ban hozott FM-rendelet megállapításai határoztak meg. E szerint „az 1934-es Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszusra meg kell újítani a múzeumot".

27 Új szemléletnek kell jelentkeznie az ágazatok arányaiban, új szempontok, aktuális kérdések megtárgyalása, bemutatása a fontos. Áttekinthetőbb, szemléltető eszközökben, magyarázatokban gazdagabb, háromnyelvű szövegekkel ellátott kiállítások készültek. Rengeteg tárgyat kiselejteztek. A lótenyésztés tárgyi anyaga szerencsére nem szegényedett, az esztétikai kép változott, korszerűbb, ötletesebb, tanulságosabb lett. A kiállításról ugyancsak háromnyelvű katalógus készült.

28 A múzeum gyűjteménye mindezen elvek ellenére is tovább gyarapodott. Az első világháború utáni évek bizonytalanságai és veszélyei, a második világháború pusztításai után újra fejlődni kezdett. A Madártani Intézettel közös, kényszerű társbérlet miatt kiállítóterének egy részét is elveszítette. S. Szabó Ferenc energikus igazgatása alatt azonban megindult a kiállítások újjáépítése is. 22 MMgMA IX. 1909. 407. 23 MMgMA IX. 1909. VII. 26. 640.; 711/1909. 24 MMgMA IX. 1017/30. 25 MMgMA IX. 1929. 67. doboz. (9-12 fol 13-74 fol) 26 MMgMA IX. Paikert - Tevékenységi napló. S. Szabó Ferenc: Hatvanéves a Mezőgazdasági Múzeum. 1896-1956. 43. kép. 27 Uo. 80. 28 Toborffy Géza: A felújított Mezőgazdasági Múzeum. Bp. 1938. Klny. a Kísérletügyi Közlemények XLII. számából (1939) 2.