Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Szatmári Sarolta: A lótenyésztés és a lósport bemutatása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
ménes festményei voltak láthatók. A 11-12. szekrényekben ménesintézeti nyomtatványok, a 13. szekrényben a mezőhegyesi tájfajta anyagait feltüntető fényképek voltak, a 12-13 szekrény között Kozma Ferenc szobra állt. A 14. szekrényben pedig régi okmányokat, érmeket és régi gyepjelvényeket mutattak be. A kiállítás a kevés korabeli fotó alapján megítélhetően a kor tudományos és esztétikai igényeinek teljesen megfelelt, a bőség látványával akart megragadni. Gyakorlatilag minden gyűjteményből mindent kitettek, ami volt, így már az is érthető, hogy miért nem terveztek raktárakat a múzeum épületén belül. A múzeumra odafigyelt az ország, sőt a világsajtó is sokat foglalkozott vele. Kiváló alkotásnak nevezi az 1907. június 16-i Gazdasági Lapok; felsorolja a 28 témát és a huszonnyolc szakembert, akik a példátlanul rövid idő alatt berendezték az állandó épület nagyszabású állandó kiállítását. A gyűjteményanyag a nagy sikerű megnyitó után tovább gyarapodott. Még 1907ben 24 darab Jules Blaas-féle eredeti lovas festmény, és a császári és királyi pár lovas képei kerülnek a múzeumba. 15 Valószínűleg a gyarapodás az oka, hogy az állandó kiállítást már hat év után kicsit átalakítják. Az 1913-as keltezésű „Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője" a lótenyésztési osztály helyét ugyan még mindig az emeleti lépcsőtől balra jelöli meg, de már a korábban ismertetettnél több anyagot ír le. így például Dőry Vilmosné lepenci ménesének angol félvér lovait is bemutatják, valamint Emil Adam és J. Blaas olajfestményeit, amelyek a lovas képzőművészeti gyűjteménynek ma is legjelentősebb darabjai. Az ablakokban az állami ménesek átvilágított diapozitívjai is megjelennek. 16 A gyűjtemény gerincét jelentő 50 darab Vastagh-szobrot akkor is folyamatosan restauráltatták, sőt a gipszek festését is az 1907-es nagy megnyitóra készítette el ifj. Vastagh György. 17 A lótenyésztési osztály kiterjedt kapcsolatait bizonyítja az az 1907. X. 26-án kelt irat, mely szerint Uiyama japán lótenyésztési felügyelő 2 darab email cloisonné vázát küldött a múzeumnak ajándékba, és a minisztérium rendelkezik elhelyezésükről, megfelelő viszonzásukról. 18 Az állami lótenyésztési intézmények tulajdonát képező tárgyakat 1908-ban engedték át térítésmentesen a múzeumnak. 19 1909-re készült a lótenyésztési osztály újonnan megszerkesztett leírása. Paikert Alajos pedig 1909. március 27-én bemutatja a kezelése alatt álló 19 osztály revideált és lezárt szakleltárát. Az irat szerint ez a reneszánsz épület földszintjét jelenti, ahol a ménestörténet is helyet kapott. 20 A kiállítás szétválását igazolja a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum datálatlan, de a 1900-as évek elejére tehető rövid ismertetőjének tizenhetedik oldalán levő leírás, mely szerint az állami ménesbirtokok,és a gödöllői Kamara Uradalom bemutatása a „nagy üvegtetős udvarban", azaz a földszinti, ma is „lóterem"-nek nevezett kiállító teremben történt, míg a lótenyésztési osztály a mai igazgatói iroda helyén volt. 21 15 MMgMA IX. 1907. 2131. Ei. 591/1907. és 2214/1907. 16 Vö. A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Budapest, 1913. A 34. oldal utáni számozatlan kép. 17 MMgMA IX. 917/3. ,a MMgMA IX. 1907. X. 26. 2107. 19 MMgMA IX. 1908. 273. FM 2963/11. és 407. FM. 3235. II/l. 20 MMgMA IX. 1909. III. 6. 205.; 1909. III. 27. 273. és 43/1910. 21 Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid ismertetője. É. n. 17.
