Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szabó László Péter: Tápanyag-gazdálkodási elméletek fejlődése és gyakorlati hasznosítása a XIX. századi Magyarországon

használatát: „nálunk a climatikus viszonyok inkább nehezítik, semmint elősegítik a műtrágyák hatását: mi miatt e drága előlegezést nálunk nagy koczkázat kiséri."

24 A műtrágyát nagyobb mennyiségben alkalmazó nyugateurópai országokhoz képest hazánk éghajlata csapadékban szegényebb, ami alapvetően befolyásolja a műtrágyák oldékonyságát, vagyis a hatékonyságát. A XIX. század utolsó harmadában gyakran előforduló aszályos évek még jobban felszínre hozták ezt a problémát. Ez az általános vélemény hosszú évtizedekig meghatározó jelentőséggel bírt a hazai műtrágyázás lassú terjedésére.

25 A műtrágyázás elmaradottságának okát sokan a kényszerűségből import útján beszerzett drága műtrágyákban látták, ezért egyre többen sürgették a műtrágyák hazai gyártásának megindítását.

26 Korábban is voltak már ilyen tervek, de ezek többnyire az elképzelés szintjén maradtak.

27 Az egyik első, működő gyárat Festetics Béla gróf alapította 1862-ben, Budán Első vegy-trágyagyár néven.

28 A műtrágyát is előállító, spódiumgyártással foglalkozó gyárak mellett egymás után alapították a kifejezetten műtrágyát előállító üzemeket. 1898-ban már 12 műtrágyagyár működött Magyarországon. Legjelentősebb ezek közül az 1890-ben 3 millió forint tőkével és állami támogatással életre hívott Hungária műtrágya-, kénsav- és vegy-ipar-részvénytársaság.

29 A műtrágyázás hazai helyzete az 1880-as évek második felében kezdett megváltozni, amikor a rendkívül alacsony gabonaárak kikényszerítették a fejlődés megindulását. A jövedelem növelésének legbiztosabb módját a termésátlagok növelése, vagyis modernebb termesztési eljárások bevezetése és az okszerű trágyázás alkalmazása jelentette.

30 A szakértők egy része ekkor már a gazdaságos növénytermesztés alapfeltételének tekintette a műtrágya alkalmazását: „Meg vagyunk győződve, hogy kevés hely van már Magyarországon, ahol csak az általánosnál kissé kielégítőbb eredményeket lehetne műtrágya nélkül felmutatni."

31 Ez az időszak szerencsésen egybeesett a magyaróvári gazdasági akadémia két nagy formátumú tanárának működésével. Cserháti Sándor és Kosutány Tamás elévülhetetlen érdemeket szerzett a műtrágyázás hazai elterjesztésében. Az általuk szerkesztett Mezőgazdasági Szemle karolta fel a műtrágyázás propagálását. 1887-ben megjelent munkájukban összefoglalták a műtrágyázás" SPORZON P. 1886. 185. p. 25 A hazai kísérletek később cáfolták ezeket a nézeteket, sőt a növénytermesztés általános fejlődése és a szárazság elleni védekezésben használt talajművelési eljárások terjedése vezetett a korábbi elmélet ellentétéhez: „a műtrágya ...a szárazság ellen biztosító hatásánál fogva a szárazság elleni védelemnek egyik hathatós segédeszköze." GYÁRFÁS J. 1925.35. p. 26 TÖRÖK S. 1859. 470. p. 27 LICHTL K. 1855. 90. p. m Vegy-trágya 1862. 634. p. " MATLEKOVICS S. 1898.171. p. 30 Lásd bővebben: ORDÓDY L. 1887. 31 ROVARA F. 1888. 446. p.