Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szabó László Péter: Tápanyag-gazdálkodási elméletek fejlődése és gyakorlati hasznosítása a XIX. századi Magyarországon

sal kapcsolatos addig felhalmozódott ismereteket. Többször hangsúlyozták, hogy az elmélet csak támpontokkal szolgálhat a gyakorlat részére, kísérletekkel lehet meghatározni az adott terület és kultúra gazdaságos műtrágyázását.

32 A hazai szaksajtó részletesen beszámolt a külföldi műtrágyázási kísérletekről, de ezek az eredmények nem pótolhatták a magyarországi vizsgálatokat. 1887-ben Cserháti Sándor irányításával indultak műtrágyázási kísérletek a magyaróvári kir. növénytermelési állomáson. A vizsgálatok négyféle trágyaszerrel kezdődtek: gipsz, szuperfoszfát, kénsavas kálium és ammonium-szuperfoszfát. A herefélék gipszezése teljesen eredménytelen maradt. Árpánál minden esetben történt termésnövekedés, de gazdaságosnak csak a szuperfoszfát bizonyult. Termésnövekedést értek el a kukoricánál is, de nem olyan mértékűt, ami kifizetődő lett volna. A répával végzett kísérletek szolgáltatták a legkedvezőbb eredményt: a gipsz kivételével az összes többi trágyaszer a költségek megtérítésén kívül jelentékeny hasznot hozott. Messzemenő következtetést egyik kísérleti eredményből sem vontak le, mivel a műtrágyázás, jellegéből adódóan, csak több év eredménye után adhat kielégítő választ, ezért a kísérleteket kibővített folytatásáról döntöttek.

33 A magyaróvári kísérletekkel egy időben az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) is fokozott figyelemmel fordult a műtrágyázás felé. Az egyesület elnöksége felhívással fordult a gazdaközönséghez: végezzenek műtrágyázási kísérleteket, és ezek eredményeit hozzák nyilvánosságra. Az ország különböző vidékeiről 12 gazda eredményeit közölték még ebben az évben. Már az első év tapasztalatai is megmutatták, „hogy szegény talajokon, a kizárólagos foszfortrágya is már tetemesen és nyereségesen emeli a szem- és szalmatermést".

34 A tapasztalatok továbbadása mellett gyakorlati segítséget is nyújtott az OMGE. 1888-ban életre hívta trágyabeszerzési szövetkezetét, melynek célja a nagyobb mennyiségű közös megrendelések által a legkedvezőbb árak elérése volt. Pályázat kiírásával választottak a jelentkező műtrágyagyárak közül. A szövetkezet működésének eredményességét jelzi, hogy míg 1888-ban 10 vagon (1 vagon műtrágya 10 000 kg), 1889-ben 27 vagon, 1890ben már 150 vagon műtrágya beszerzését intézte.

35 A műtrágyák nagyobb arányú felhasználása vezetett a vegykísérleti állomások szerepének növekedéséhez. A gyárak által közölt hatóanyag-mennyiségek ellenőrzése nagy terhet és felelősséget rótt a kísérleti állomásokra. Az esetlegesen előforduló mintavételi hibákon túl is történtek hibák az elemzések során.

36 A gyárak egységes és garantált hatóanyagú műtrágyáinak ellenőrzése vezetett a vegykísérleti állomások megerősítéséhez. 32 CSERHÁTI S.- KOSUTÁNY T. 1887. 427. p. 53 CSERHÁTI S. 1887. 42. p. 34 ORDÓDY L. 1887. 4. p. 35 A műtrágya-ügy az országos gazdasági egyesületben 1890. 568. p. * GOTHARD S. 1890. 545. p., LIEBERMANN L. 1890. 557. p.