Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szabó László Péter: Tápanyag-gazdálkodási elméletek fejlődése és gyakorlati hasznosítása a XIX. századi Magyarországon

megismerteti mívelendő földje alkatrészeit, természetét, külső ráhatások általi változását, hiányait, s' ezeknek orvoslása módját, és a' benne termesztendő növényeknek tápul szolgáló legalkalmasb anyagot és ennek létrészeit."

4 Liebig ásványianyag-elmélete és gyakorlati jelentőségének felismerése új távlatokat nyitott a tápanyag-gazdálkodásban: „s méltán helyezünk nagy reményeket a vegytan újabbi törekvéseibe, melynek tán csak valahára sikerül a módot és eszközöket kijelölni, miszerint a különféle növényeknek a trágya mostani vegyes keveréke helyett (melyet a termőföld maga kénytelen felelemezni, hogy közüle a sok hasztalan, s ezen fölül tán ártalmas elemeket kiválassza, elkülönítse, és belőlek éppen az elvetett különféle növényeknek alkalmatosakat vezesse ugyanazonosított alakban a plántákhoz), egyenesen ama vegytanilag tiszta vagy legalább egyszerűbb elemeket nyújthassunk, miké minden faj a maga legjobb tenyészésére múlhatatlanul kívánja..."

5 A szaksajtóban megjelent néhány szórványos utalás után Mannó Lajos közvetítésével jelent meg hazánkban Liebig elmélete. A korszakban nem egyedül álló módon egy német szakkönyv fordítását bővítette ki magyar nyelven. Míg az eredeti könyv a „kőországbeli" trágyaszerekről mint izgatószerekről ír, addig a toldalékban szereplő „földalmozásról" szóló rész Liebig ásványianyag-elméletét ismerteti vázlatosan. Talán nem véletlen, hogy éppen a kémiában jártas gyógyszerész, Mannó Lajos volt Liebig tanainak egyik első közvetítője.

6 Az ásványianyag-elmélet bővebb ismertetésére a Magyar Gazda című folyóirat vállalkozott egy cikksorozatában. A szerző egyértelműen fogalmaz: a szerves anyagok nem szolgálnak táplálékul a növényeknek, csak felbomlásuk után, ezért „csak ásványi trágya létezik s növényi vagy állati trágyáról szó sem lehet".

7 Az 1848-49-es szabadságharc néhány éves kényszerszünetet jelentett a hazai szakmai életben. Ez idő alatt nyugat-európai szakemberek - Liebig elméletének hatására - nagy számban indítottak trágyázási kísérleteket. Ezek eredményei néhány ponton ellentmondtak a Liebig által képviselt tannak. A magyar szaksajtó - kis késéssel - részletesen beszámolt a külföldön végzett kísérletekről és azok eredményeiről. J. B. Lawes rothamstedi kísérletei tisztázták, hogy a növényi hamuelemzések nem adnak reális képet a növények tápanyag-szükségletéről és a növények nitrogén-utánpótlásáról is gondoskodni kell.

8 Hasonló következtetésre jutott Stöckhardt, a német kísérleti állomások megteremtője.

9 Liebig néhány nyilvánvaló tévedése az elméletet lényegében elfogadók között is vitákat szított, sőt ez adott alapot néhány szakembernek az 4

1LLYEFALVI Z. F. 1841. 741. p. 5 VEBER 1.1842.1056. p. ' SCHLIPF 1845. 400. p. 7

JÓBJ. 1847. 93. p. * Földmivelési vegy-kisérletek Angliában. 1852. 350. p. ' DORNER B. 1924. 38. p.