Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása

keztetni. Patológiai vizsgálatokat 1988-ban végzett Ferencz Márta és Józsa László.

20 Az ásatás időtartama alatt, az említett kezdeményezések ellenére sem volt lehetőség széles körű környezeti vizsgálatokat végezni, ezért szükség volt bizonyos kiegészítő kutatásokra a tervezett környezettörténeti rekonstrukcióhoz. 1999-ben régészeti geológiai bejárást végeztünk a környezettörténeti fúrások helyének kijelölése végett. Beszereztük a II. József-kori I. katonai felmérés térképlapjainak színes másolatait, az 1:10 000-es térképlapokat, valamint az 1:100 000-es agroökológiai térképet. Elkészült a lelőhelyek településtörténeti és történeti ökológiai adatlapja. 2000-ben Sümegi Pál (Szegedi Tudományegyetem) vezetésével talajfúrásos mintavétel történt a kijelölt helyeken az alapkőzet geológiai, a talaj szerkezettani vizsgálatára, a pollen és a csigafauna elemzésére, valamint a lelőhely beépített részén a kultúrrétegek vizsgálatára. Sümegi Pál a régészeti geológiai vizsgálatok eredményeit tanulmányban foglalta össze.

2

' A szentkirályi mintavétel palinológiai vizsgálatát Bodor Elvira (Magyar Állami Földtani Intézet) készítette el.

22 2001-ben Fazekas István (Debreceni Egyetem) és Kelemen Éva (Tiszazugi Földrajzi Múzeum, Tiszaföldvár) elkészítette Szentkirály középkori falu élőhelyi és topográfiai felmérését.

23 Kutatási programunkban sor került az igen gazdag archeozoológiai leletanyag egy részének feldolgozására objektumonként, illetve települési egységenként. Körösi Andrea (Magyar Mezőgazdasági Múzeum) egy zárt leletegyüttest dolgozott fel, a 32. épület (állattartó építmény) állatcsontanyagát.

24 Nyerges Éva Ágnes (ELTE, Régészettudományi Intézet) az egyik beltelek, vagyis tulajdonképpen egy középkori szentkirályi háztartás állatcsontleleteit dolgozta fel diplomamunkájában.

25 A növényzet rekonstrukciójához fontos forrásanyag, az ásatáson gyűjtött faszén maradványok meghatározását Rudner Zita Edina (MTA Földrajzi Intézet) elkezdte. Az eddigi anthrakológiai vizsgálatok a kocsányos vagy kocsánytalan tölgy gyakoriságára utalnak. Pálóczi Horváth András a kutatási program során több környezettörténeti vonatkozású tanulmányt tett közzé: a régészeti feltárás során végzett környezetrégészeti munkákról és adatgyűjtésekről; a középkori határhasználatról (a középkori határjárások és a XVIII. századi térképek alapján); a telekrendszer rekonstrukciójáról; a településen feltárt középkori kutakról, amelyek a környezeti vizsgálat szempontjából a legjelentősebb leletanyagot szolgáltatták; az épített környezet változásairól; a település török kori továbbéléséről, illetve pusz2U FERENCZ M.-PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1988. 21 SÜMEGI P. 2002b. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. 22 BODOR E. 2002b. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. 23 FAZEKAS I. 2001. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. M KÖRÖSI A. 2000a. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. 25 NYERGES É. Á. 2001.