Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása

tásodásáról. Elkészült a felsőszentkirályi XVII. századi faluhely morfológiai elemzése.

26 2002-ben a gödöllői IV. Tudományos Tájtörténeti Konferencián elhangzott e kutatási program beszámolója, ennek keretein belül az épített környezet változásait a szentkirályi kutatásokon keresztül mutattuk be. A mesterséges (antropogén) környezet egyik fontos összetevője az épített környezet, amelyen esetünkben elsősorban az emberi településeket és azok építészeti elemeit (lakóházak, gazdasági épületek, földművek) kell érteni. Szentkirályon a középkori falu belterülete és közvetlen környéke a kora rézkortól lakott. A legkorábbi ismert településhely kb. 6000-6500 éves, a tiszapolgári kultúra településrészlete (cölöpvázas házak) a középkori falu mellett északkeletre, vízjárta terület szélén.

27 A késő rézkort a gödörsíros kultúra halomsírja (Fekete-halom) képviseli a község határának északnyugati részén, ez már az I. katonai felmérés térképlapjain is szerepel.

28 A középső bronzkorból származnak a vatyai kultúra nyílt színi telepei Szentkirály határában. Az Olasz-dűlő és Győrfi-dűlő útjának keresztezésénél 1982ben egy település részletét (terménytároló gödröket) tártunk fel. Ugyanerről a lelőhelyről kerültek be szórványleletek 2001-ben a Mezőgazdasági Múzeumba. A késő bronzkori megtelepedést bizonyítják a halomsíros kultúra sírjai a középkori falu déli szélén, a volt Homokbányánál (Dózsa György u.). Valószínűleg ugyanezen kultúrához sorolhatók a református templomtól nyugatra talált szórványos felszíni leletek, valamint egy feltárt gödör a templomdombon, a temető rétegei és a mai templom alapozása alatt. A késő vaskorból (La Tène) szórványleleteket ismerünk a község határából. A római császárkor végére vagy a kora népvándorlás korra keltezhető egy késő szarmata sír Szentkirályon, a községi temetőnél.

29 Szarmata telepjelenségek (árkok, gödrök) a középkori falu egész területén előkerültek; szórványosan előfordulnak hun kori felszíni leletek is. A középkori falu feltárása során szórványosan késő avar kori tárgyak (kerámiatöredékek) is előkerültek. A honfoglalás kort és a kora Árpád-kort képviseli az a X-XI. századi köznépi temető, amelynek szélét a volt homokbányánál (Dózsa György u.) sikerült feltárni 1969-1976 között. Előzőleg is kerültek be innen leletek a múzeumba, de a temető nagy részét az 1950-1960-as években homokbányászás során nagyrészt elpusztították.

30 2

° PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1993.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1998a.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1998c. {lásd a „Szentkirály középkori falu kútjai" c. fejezetet); PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2000a.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2000c; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2002a.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2002b. 27 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1996. 9. 28 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2002a. 55, 60-61. Josephinische Aufnahme (1763-1787) Coll. XVII, Sect. XXV. 29 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1976a. 30 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1976b. 301-302.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1996a. 12.