Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Zachar József: Császári hadimúlttal Rákóczi seregei élén

szok és kunok főkapitányává is megtette.

27 Katonai múlttal mindenesetre rendelkezett, mert 1675-ben császári hadiszolgálatot vállalt és hadnagy lett. E rangjában Thököly Imre fogságába esett, 1682-ben, később kényszerűségre hivatkozva beállt a szemben álló hadba, két év múlva ezredesi rangban a tatár segélyhad parancsnoka lett. 1686-ban, rövid kurucság után azután visszatért a király hűségére, ám mégis hadifogságra vetették a császáriak. Ez a méltánytalanság lökte a kegyelemben részesítés és birtokai visszakapása ellenére már korán II. Rákóczi Ferenc szervezkedéséhez. A nem vitatott tábornagyi rangúak (akkori megnevezési formái szerint: mezei marsall, campi marschallus, Feldmarschall) közül idősebb szálai Barkóczy Ferenc, 1687-től gróf (1640 k.-1709), 1660-tól váradi lovaskapitányként katonáskodott, majd részt vett I. Rákóczi Ferenc 1670-es felkelési kísérletében, azután a bécsi udvar hűségére tért, és tovább szolgált, ezúttal Kallóban lett kapitány. 1678-ban már császári ezredessé és ezredtulajdonossá nevezték ki, és két ízben a császári hadsereg egy-egy újonnan szervezett huszárezrede élére állították. Felső-magyarországi vicegenerálisként kezdeti bizonytalankodás után Thököly Imre elől 1683-ban Lengyelországba menekült, majd 1687-ben visszatért a tulajdonképpen a tábornoki karhoz tartozást jelentő beosztásába.

28 II. Rákóczi Ferenchez 1704 májusában csatlakozott, 1705-ben azonnal generálisi, majd lovassági tábornoki, 1707-ben pedig tábornagyi rangot kapott. Forgách Simon gróf (1669-1730), II. Rákóczi Ferenc további tábornagya, már ifjan, 1687-ben a császári hadsereg hadnagya volt, katonai pályáján gyorsan előrelépve már 1688-ban alezredes, 1693-ban vezénylőezredes, majd a továbbiakban előbb 1697-ben az irreguláris hadak, 1702-ben pedig az állandó hadsereg tábornoka lett. Már előbb, 1695-től a Kanizsával szembeni, 1700 óta a győri vicegenerálisi beosztásban szolgált. Kezdetben részt vett a szabadságharc elleni fegyveres fellépésben,

29 majd 1704-ben átállt. A fejedelem azonnal tábornaggyá nevezte ki. Pekry Lőrinc gróf (1656 k.-1709) kezdetben ugyancsak thökölyanus tiszt volt, és csak 1689-től állt császári szolgálatban. Az ezredesi rangot 1693-ban érdemelte ki, miután már előbb bárói, majd grófi méltóságra emelte uralkodója. 1703. decemberben udvarhelyszéki főkapitányként esett Balázsfalvánál II. Rákóczi Ferenc hadainak fogságába, és egyhavi töprengés után vállalta a csatla27 E meggyőződésünkben erősít bennünket a fejedelmi kinevezés indokló része: „az udvari kapitány vagy marschallus tisztséget udvarunkban legelsőnek és főbbnek rendeltük: tudtára legyen, hogy annak mind political, mind militaris és törvényes állapotja össze kapcsoltatván, a mint személyünk után legnagyobb authoritása lévén..., továbbá külön még: „minden testőrző hadak az udvari kapitány directiója alá rendeltettek ..." Közli: Esze Tamás: Vay Ádám 1657-1718. In A Vay Adám emlékünnepség tudományos ülésszaka. Vaja, 1969, 22. o. Mivel pedig a szabadságharcban is működtetett kerületi főkapitányságok élére áhítottakat a fejedelem tábornaggyá nevezte ki, nem vonjuk kétségbe e párhuzamos sajátos kinevezés mögött az ugyancsak kimondatlan tábornagyi rangot, amelyet a „marschallus" fordulat jelző nélküli használatával még megerősítettnek is látunk. " KA, HKR, Prot. Reg. 1680, fol. 11,12, AFA, Türkenkrieg, 1683-XIII-4 29 BKA, Dep. A, Serie VI/5/c, Fase 30. Nr. 3643 ex 1687, Nr. 3644 ex 1688, KA, HKR, Bstg. Nr. 2484, 2948, 3088, 3172, 3174/2, 3175, HKR, Prot. Reg. 1692, fol. 151,1700, fol.187