Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Rácz Szabóné Soós Annamária: A közönségért. (Közönségkapcsolat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
tatásai iránt. 7 Tehát a Public Relations kommunikációnk megszervezéséről és egységes szemléletté tételéről szól. Egy jól működő intézmény esetében a vezetésben, a szervezet stratégiájához igazodva, kell először ezt a szemléletet kialakítani, mely kiváló vezetési eszköz lehet. A PR minden területen hatással van az intézményre, ezért az intézmény minden tevékenységének, részlegének szerves részeként kell kezelni. Lehet egy múzeum bármilyen kiváló, ha nem képes közönségével kapcsolatot teremteni, akkor előbb-utóbb a hatékonyabban kommunikáló versenytársak hódítják el előle a látogatókat. Néhány múzeum már idejekorán felismerte a PR-ban rejlő lehetőségeket, és így lépéselőnybe kerültek stabil, jól kiépített sajtókapcsolataikkal, kiforrott arculatukkal. Folyamatos, kitartó PR munkával, és a megfelelő elképzelések tudatos megvalósításával ez minden múzeum számára, így számunkra is elérhető. A PR képes lehet arra, hogy a kulturális intézmények működésének eredményességét hosszú távra megalapozza, közönségük, a szűkebb és tágabb környezetük között megértést, bizalmat építsen, és jó közvéleményt alakítson ki. A PR tevékenység tudatos alkalmazása nem helyettesíti a tartalmat. Amennyiben az ígéret és a valóság között nincs meg az összhang, ez a közönség számára hamar nyilvánvalóvá válik, és így nemcsak a saját intézményünk, de az intézmény általában válhat hiteltelenné a látogató számára. Az intézménybe vetett bizalomnak a hitelesség mellett olyan emberi értékekkel kell párosulnia, mint a megbízhatóság, őszinteség, tisztesség. Megfelelő PR-ral minden intézmény csak nyerhet. Nem lehet számszerűsíteni azt a veszteséget, amely a kihasználatlan PR lehetőségekből adódik, hiszen a tevékenység eredménye elsősorban megítélésekben, érzelmekben összegződik. Amely intézmény alkalmazza, az sok területen megtapasztalhatja jótékony hatását: a köztudatban „jobban benne él" az intézmény, könnyebb jó munkatársakat találnia és megtartania, nagyobb lehet a piaci részesedése stb. Azonban nemcsak a sikereket, hanem az esetleges problémákat is őszintén a közvélemény elé kell tudni tárni, mivel a PR nemcsak a kedvező kép kialakításában, hanem egy kedvezőtlen esemény okozta kár enyhítésében is segíthet. Az intézmény imázsának megteremtése, megtartása hosszú, rendszeres munka eredménye. A jó imázs hiteles, valódi benyomáson, tapasztalaton alapul. Az imázsban vélemények, ítéletek tükröződnek vissza. Az intézmény múltja hozzájárulhat az imázs erősödéséhez. Amíg az imázs a képzelet terméke, a cégazonosság, az arculat teljességgel megjeleníthető. 8 Ide sorolhatunk minden olyan területet, amely kapcsolatban áll a közönséggel (pl. a múzeum épülete, a kiállítási tájékoztatók, plakátok, fejléces levélpapír, az alkalmazottak egyenruhája stb.). Egy intézmény úgy alakítja ki tudatosan arculatát, hogy ez a kép az intézmény gazdasági, társadalmi, szociálpolitikai helyzetének reális lehetőségein nyugvó kifejezés legyen. Az arculat elemei tökéletesen megter7 N. JANKOVITS GY. 2001. 85. 8 A fejezet egészére: MÓNUS Á. 2001 47-54.
