Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csók Márta: A Montessori-pedagógia elmélete és gyakorlata a múzeumpedagógiában

után is jelen van nemcsak Európa, hanem az egész világ nevelési gyakorlatában. Kár lenne a múzeumpedagógiának erről lemondani. Hatását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a legmodernebb pedagógiai gondolkodásnak is részévé tudott válni, hiszen fel-felbukkan más pedagógiák elméletében és gyakorlatában is. Szeretném remélni, hogy a következőkben megfogalmazott fejezetekben bizonyítani tudom, hogy nincs ez másképp a múzeumpedagógiában sem. MONTESSORI-PEDAGÓGIA ÉS MÚZEUMPEDAGÓGIA EGYÜTT? (A kísérleti foglalkozások tervezése a múzeumban) Amikor a foglalkozások terveire gondoltam, azt a hipotézist fogalmaztam meg, hogy a múzeumi körülményekre tervezett tananyag jobb megértését elősegítő múzeumpedagógiai foglalkozások nagyobb hatásfokkal működnek-e, ha a Montessori-pedagógia és a múzeumpedagógia elméletét és módszertanát ötvözve valósítom meg azokat? A múzeumban tervezett kísérleti foglalkozások elsősorban Montessori kozmikus neveléssel kapcsolatos koncepciójához kapcsolódnak. (Egyéb területeket is érintettünk ugyan, ám azok nem határozták meg markánsan a kialakított tematikákat.) Mindez a múzeum jellegéből és a feldolgozandó kiállítások anyagából világosan következett. Már a tervezés időszakában tudtam, hogy a foglalkozásoknak illeszkedniük kell a kozmikus nevelés alapvető célkitűzéseihez. Noha csak az állat- és a növényvilág egy részét terveztem feldolgozni így a részletek vizsgálatából indultunk ki -, mégis az az igyekezet hatott át, hogy a gyerekek megérezzék: mindannyian részei vagyunk az egésznek, a kozmosznak, hiszen szervesen kapcsolódunk a növényvilághoz és az állatvilághoz. A foglalkozásokon meg kellett éreztetnünk és lehetőség szerint tudatosítanunk kellett azt is, hogy a természetben található dolgok és jelenségek szoros kölcsönhatásban állnak egymással, s így többféle összefüggéshálót lehet felfedezni közöttük. Noha 7 és 8 éves gyerekekkel foglalkoztam, akiknek az idő- és térfogalmaik még csak részben alakultak ki, megpróbáltam érzékeltetni, hogy a természetben meglévő összefüggések felfedezése izgalmas dolog. Ha ebben az életkorban elérjük, hogy felfigyelnek erre, remélhetjük, hogy ez a későbbiekben meghatározza majd gondolkodásukat. A kozmikus nevelés célkitűzéseit figyelembe véve úgy alakítottam ki a koncepciót, hogy az átadni kívánt információ minél több felől érkezzen a gyerekhez, éppen ezért a szemükön kívül ízlelő-, szagló-, tapintó- és hallóérzéküket is meg akartam mozgatni. Montessori véleménye és tapasztalatai szerint a kozmikus ismeretek átadásánál az egészből célszerű kiindulni, s így eljutni lassan a részletekig. Ezt mind a kétféle foglalkozástípus kialakításánál szem előtt tartottam. (Például áttekin-