Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csók Márta: A Montessori-pedagógia elmélete és gyakorlata a múzeumpedagógiában

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a múzeumi környezetben végzett csoportmunkák fejlesztik a résztvevők kommunikációs készségeit is. A múzeumpedagógus a kiállítási térben leggyakrabban a felfedezéses tanulás módszerét alkalmazza, amely a gondolkodás fejlesztését szolgálja, és számára is a legjobb, legelőnyösebb, hiszen a gyerekek ilyenkor maguk vetnek fel kérdéseket és maguk adnak rá válaszokat, azaz nem készen kapott ismeretekhez jutnak. Mindez konstruktivitást feltételez, fejleszt. Nagyon sok hasznát láthatjuk, ha egy-egy kiállításrészben felfedezhető problémát így beszélünk meg a gyerekekkel. Ennek során sokan szóhoz juthatnak, elmondhatják előzetes ismereteiket, véleményüket, és ez fontos, hiszen a kiállításban a résztémákat frontálisan ismertetjük meg a gyerekekkel. Fontos, hogy a felfedezéses tanulás módszerét alkalmazva folyamatosan a háttérből irányítsuk a kialakuló megbeszélést vagy vitát. Ez az indirekt tanári magatartás jól összecseng Montessori pedagóguseszményével. (Lásd a tanulmány további fejezeteit!) Az oktatási módszerek sokaságából bőven válogathat a múzeumpedagógus. E módszerek hatékonyságának elemzését konkrét múzeumpedagógiai szitucáiókban érdemes alkalmazni és a tapasztalatokat is érdemes leszűrni. A MÚZEUMPEDAGÓGIA ÉS A MONTESSORI-PEDAGÓGIA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Maria Montessori alapfogalmai - önfejlődés, szabadság, élni segítés - tökéletesen érvényesíthetők a múzeumpedagógiában is, hiszen a gyerekek a múzeumi foglalkozásokon viszonylag nagy szabadságot élveznek. Kisebb egyéni vagy csoportos feladatok megoldásánál szabadon közlekednek, mozognak a kiállítási térben. Az a célunk, hogy elfogódottság nélkül, oldottan, mégis fegyelmezetten és másokra tekintettel, ám otthonosan mozogjanak a kiállításokban, hiszen így tanulják meg, hogy nem olyan hely egy múzeum, ahol lábujjhegyen járva, suttogva kell megosztani élményeinket másokkal. Sokkal inkább olyan hely, ahol elfogódottság és valamiféle hamis pátoszérzés helyett felszabadultan, jól érezhetjük magunkat anélkül, hogy másokat zavarnánk. A foglalkozásokon a verbális ismeretek átadása beszélgetős, kérdve-kifejtő, játékos formában zajlik. Sem a szóbeli megnyilvánulás, sem a manuális munkákban való részvétel nem kötelező. Aki éppen nem dolgozik, annak olyan egyéb, csendes tevékenységgel kell magát elfoglalnia, amellyel nem zavarja a többieket. A manuális munkák elkészítésének színvonala nagy változatosságot mutat, mert szem előtt tartom az önfejlődést. (Például a frissen szerzett ismereteiket is tükröző rajz készítésénél a témát ugyan meghatározzuk, de ettől eltérő, más, a kiállításhoz azonban kapcsolható témákat is elfogadunk.) A rajzokat mindenki olyan módon készíti el, ahogy az adott foglalkozás keretei és lehetőségei között tudja.