Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

Tállyára). Mikor a templomba értek és kibontották a pólyát megdöbbenve látták, hogy a pólya üres. Azonnal visszaindultak és az út mellett a hóban találták meg a gyermeket, aki mosolygott és igen rugdalózott."

21 Kossuth királyságáról is szól a néphagyomány. A folklórban az ország első embere a király. Még Kádár Jánosról is azt mondták Nógrádvarsányban 1972ben, „olyan, mintha ő lenne a király", így nem csoda, ha Kossuth királysága a mondák visszatérő eleme. Egyrészt időpont-meghatározásként találjuk például az egyik pásztor történetben a következőképpen: „Olyan jól esik nekem katonát látni, vitéz fiam. Én is katona voltam, de akkor még Kossuth volt a király."

22 A centenáriumi gyűjtésben található: „Emlegették, hogy Kossuth Lajos is valami nagy király volt."

23 A koronázásáról is maradt fenn monda: „Szegény szolgafiú volt. Egy Jánosi nevűvel szántottak. Éppen királyválasztás volt. A fiú 100 üsztöge fát bevágott a földbe akkor leszel király, amikor ez az üsztöge kihajt. Hát kihajtott, ő lett a Kossuth király".

24 A koronán lévő kereszt pedig akkor görbült el, amikor menekülés közben elejtette, vagy rosszul ásta be a földbe.

25 Feljegyezték azt is, hogy harc közben Kossuthot nem fogta a golyó,

26 és ha menekülésre kényszerült, lova lábára fordítva verette a patkót, úgy futott az üldözők megtévesztésére."

27 A népköltészet és a régi irodalom ismerői előtt a fenti motívumok elsősorban a XVIII-XIX. századi Mátyás-hagyomány vagy Szent László-mondakör részei, annak ellenére, hogy az összehasonlító motívumkutatás feltárta a kizöldült száraz ág bibliai párhuzamának széles körű nemzetközi elterjedését.

28 Kossuth és Mátyás király közti hasonlóságnak tartjuk, hogy mindketten álruhában kérnek szállást, megsegítik a szegényeket: Kossuth bankóval, Mátyás portréval díszített arannyal. A XIX. század második felében, amikor a mondák népszerűvé lettek, még a szájhagyomány természetéhez tartozott a hősök emberközeli megjelenítése.

29 Ebből következően a szabadságharc hősei a régi folklórból vett elemek segítségével új szerepben jelentek meg és színesítették az elbeszéléskultúrát. Az egyre erőteljesebb szintetizáló tendencia miatt az ő nevét szerepeltették a múlt konkrét eseményei kapcsán, a feltételezett történésekre hivatkozva vagy attól elszakadva. A 48-as hősök többségéről elfeledkezett a néphagyo21 DÖMÖTÖR Á. 1998. i. m. 19. 22 DÉGH L. 1952. i. m. 170. 25 DÖMÖTÖR Á. 1998. i. m. 22. 24 DÖMÖTÖR A. 1998. i. m. 22. A száraz ág kizöldülésének bibliai eredetéről a Mátyás-mondák kapcsán szól Ivan GRAFENAUER: Slovenske pripovedke o Kralju Mtazu Ljubljana. 1951. 142. 25 DÖMÖTÖR Á. 1998. i. m. 32. A korona menekítése is monda-téma. A korona ellopásáról, titkos szállításáról, Elterjedéséről, földbe ásásáról szóló mondák a kincsmondákkal mutatnak kapcsolatot. * DÉGH L. 1952. i. m. 145. 27 DÖMÖTÖR Á. 1998. i. m. 30. 28 HELLER Bernát: Mátyás király vasasztala. In Magyar Népmesekatalógus. Bp. 1988. 756/A típus. 29 A XIX. századi szájhagyomány előzményeiről szól KRÍZA Ildikó: A Mátyás-hagyomány a 18. században. Népi Kultúra - Népi Társadalom, XVIII. Bp. 1995. 119-147.