Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

Vajda János a szabadságharc eseményeinek szenvedélyes leírásakor ismer­hette ezt a ponyvaszöveget, mert prózává alakítva maga is elmondja. 17 A lelke­sítő szónoklat hatásáról történészek, irodalmárok szóltak, de kevesebbszer hal­lunk arról, hogy szerepléseivel, beszédeivel ténylegesen átformálta a gondol­kodást. Például ő tette lehetővé hogy, a közvélemény által elítélt, cseppet sem kedvelt, negatív jelzőkkel ellátott útonálló, gyilkos Rózsa Sándor szerepet kap­hasson a szabadságharcban. Az egyik monda erre így emlékezik: „48-ba Rózsa Sándor csoportja is beát katonának. Kossuth meg a titkára mentek Ceglédre. Azon az úton ment Rózsa Sándor is. Ennek vót egy embere, e betyár, aki lefe­kütt a fődre és megtutta mondanyi, kocsi gyün-e vagy hintó. Most is lefekütt. - Nagy úr gyün. - mondta. Kossuth Lajos, titkára meg e baráttya mentek. Halt kiáltott. Megálltak. Azt monta: - pízt vagy íletet. Kossuth jó szónok vót, és azt monta nekik: - Pénzem nincs, ami van a nektek kevis. Mást mondok. Ne gyil­kójjátok a magyart, hanem ájjatok be katonának. Mindenki kap 12 hód fődet. Üssitek a nimetet... Hát meg is fogatták a szavát..." Ugyanennek a témának másik változata is fennmaradt: „Amikor egyszer Kossuth Kecskemétre ment, útközben megtámadták Rózsa Sándor betyárjai. Kossuth felállt a kocsijában, és beszédet intézett hozzájuk. Olyan nagy volt a beszéd hatása, hogy bekísérték Kossuth kocsiját Kecskemétre. így vonult Kos­suth ostoros kíséret mellett. 160-140 betyárról beszélnek, kik beálltak Kossuth táborába. Acélostor volt a fegyverük. A hovédek jót mulattak rajtuk, de az osztrákok nem szerették, féltek tőlük. Kegyetlenül bele tudott marni az acélos­tor az arcukba." 18 Móricz Zsigmond már az idealizált betyárt tett regénye hősévé. 1 " A legnépszerűbb hősöket a néphagyomány mitikus eredettel, képességgel ruházta fel. Ezek közül az egyik a születési helyre vonatkozik. Annak ellenére, hogy Kossuth a ma embere számára is a közelmúltban élt és biográfiája nyitott könyvként áll előttünk, a visszaemlékezések egy része a születési helyének bi­zonytalanságáról vall. Miként a régi görög mondák szerették saját városuk szülöttének tartani a hőst, úgy Kossuth Lajosért is versengett Monok és Tállya. Homérosz szülőföldjéről azt jegyezték fel: „Hét város vitatá, mely fia volna Homer", Kossuthét kettő vitatta. A monda szerint Kossuth anyja egyszer be­ment a tállyai piacra, ott rosszul lett. Azonnal bevitték a nemes Bajtai-házba, ahol megszülte fiát. Tállyán sokan mondják ma is, hogy ott született Kossuth, nem Monokon. 20 A keresztelése is bonyodalmakkal járt. Elmesélték, hogy Kos­suthot nem vitték Tállyára keresztelni, hanem a tállyai pap jött ki hozzá. Más monda szerint kereszteléskor csak a templomban vették észre, hogy a pólya üres: „kereszteléskor tél volt és szánon hozták át a gyereket (Monokról 17 VAJDA János: Egy honvéd naplójából. Pest, 1869. 15 DÖMÖTÖR Á. 1998. i. m. 91-92. " Rózsa Sándor amnesztiájáról szól a „Szegedi szózat" vö. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja szemöldökét. Bp. 1949. 296. 10 DÖMÖTÖR Á. 1998. i. m. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents