Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók

közgyűjteményekben található céhes pecsétnyomatok és typariumok Nagybákay Péter

1

' példaértékű ismertetései nyomán már szép számban napvilágot láttak/

2 1995-ben pedig megjelent ugyancsak Nagybákay Péter tollából a céhes kézművesipar jelvényeit elemző munka, amely alapvető segítséget nyújt a jövőben is a céhes tárgyi emlékek szimbólumrendszerének értelmezéséhez, leírásához. RUHÁZAT, SZÖVÉS Takács A takácsmesterséget hat pecsétnyomó képviseli a gyűjteményben. Ezek közül azonban csak kettő feliratos, a második pedig már nem is céhes, hanem ipartársulati forma pecsétnyomója. A többinek, mint a mesterpecséteknek általában, nem ismerjük sem az illetőségi helyét, sem a tulajdonosának nevét. 63.907.1. Gyarmati takácscéh pecsétnyomója, 1827, Balassagyarmat (Nógrád vm.) - vagy Gyarmat (Győr vm.).

13 Anyaga: bronz (egybeöntött). A lap átm,: 26 mm. A fent dombomra esztergált, 5 mm vastag nyomólap egy ívesen, 7 mm szélesre karcsúsodó, majd 17 mm átmérőjűvé hasasodó nyélben folytatódik. A nyél vége egyenesre van metszve. Ossz. magasság: 42,5 mm. A körirat a XIX. században jellemző dőlt fonálírással, s kivételesen nem csupán kapitális betűkkel készült: „AZ : Gyarmati E : N : Takáts TZé. Pe : 1827" A takácsmesterség legelterjedtebb, ősi jelképe, a vetélő, általános szokás szerint megháromszorozva szerepel benne. A három vetélő által bezárt háromszög közepén itt kétfejű császári sas látható, amely arra utal, hogy privilégiumukat a királytól nyerték. A korábbi leírás szerint a pecsétnyomó illetőségi helyének Balassagyarmatot határozták meg, de nem zárható ki az sem, hogy a Győr megyei Gyarmatról van szó. Mindkét település székhelye volt a körzetében működő mestereknek. A balassagyarmati takácscéhről - a fenti pecsétnyomót kivéve - egyéb tárgy vagy dokumentum nem került elő, ellenben a Győr megyei Gyarmaton az 1825-ben létesült, 9 szakmát tömörítő vegyes céhen kívül éppen 1827-ben nyertek önálló céhprivilégiumot a takácsok.

14 A Céhkataszterben ez az egyetlen emlék a balassagyarmati takácsmester" NAGYBÁKAY Péter munkái: 1963,1967,1972, 1978. 12 Mándoki László, 1963; Bodó Sándor, 1970; Bunta Magdolna, 1970; Incze László, 1974-75; Nyakas Miklós, 1977; Csiffáry Gergely, 1982; Molnár József, 1984; Szabó Péter, 1986; Enzsöl Imre, 1993. 13 Említi NAGYBÁKAY, 1995, 86. p. ,J OL. A 39. -1827 - N. 10968. Céhiratok - TROSTOVSZKY, 1996.355. p.