Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók
ségről. 15 (l.ábra). A gyűjteményben megtalálható a Gyarmati Takács Ipartársulat pecsétnyomója is. lh A fentinél díszesebb a múzeum éremgyűjteményében őrzött mesterpecsétek némelyike, mely a takácsmesterek egyéni mesterjegyeit rögzíti. Ezek nagy hiányossága, hogy származási helyük csak kivételesen ismert, s a mester nevét is legtöbbször csak monogram jelöli. Azonos hatást tükröz az a két mesterpecsét, melyek mindegyike ovális alakú, és a háromszög alakban elrendezett vetélőket két egymás felé forduló oroszlán tartja. 17 A nemesi címerek heraldikai jellemzői közül a polgári címerhasználat is átvett bizonyos elemeket. így a korai (XVIII. századi) pecsétnyomók legtöbbje a címerpajzsot is alkalmazza a pecsét lapján (ezek legszebb példányai királyi adományozás emlékét rögzítik). Ugyanígy a rangjelző (fedett vagy nyitott, négy- vagy ötágú) nemesi korona, amely a céhirodalom szerint a mesterek hajdani nemesi származására utal, de legalábbis a testületük (jogi alap nélküli) „nemes" voltát jelzi, amint némely pecsétköriratban olvasható is. A XVII. század második felétől terjedt el a pajzs nélküli címereken a heraldikai oroszlánok alakja, amely Nagybákay szerint „szinte népies motívummá vált nem utolsósorban éppen a mezővárosok és falvak primitív céhheraldikája után". 18 Gombkötő 63.283.1. Gombkötőcéh pecsétnyomója. 1678, Pápa (Veszprém vm.). Anyaga: bronz, fa. A lap átm: 38,5 mm. A nyomólapot a rá merőlegesen álló, 38x25 mm-es bronzlemezre forrasztották, s ennél fogva süllyesztették bele egy hengeres, 35 mm átmérőjű, esztergályozott, puhafa nyélbe. A nyél korhadt, a végén az ütéstől sérült. Ossz. magasság: 70 mm. Felirata: „PAPAI • GOMB • KÖTŐ • CZEH • PETSETIE • 1678 •" A gombkötők feltűnően egységes, a XVI. századtól kezdve csaknem változatlan címert használtak az egész országban. Nagybákay feltételezése szerint ennek egy 16. századi, ma már nem ismert királyi címeradomány lehetett az alapja. A pecsét kerületét háromszögekből álló füzér díszíti, ezen belül fut a körirat. A pecsétmezőt két félkörívben hajló zsinórdísz keretezi. A korona helyén (mely rangjelző motívumként szokott szerepelni), itt virág alakban és elszórtan gombok csoportja látható. A pecsétlap közepéig a nemesi címerekből is ismert, könyékben hajlított kar nyúlik be, s fogja a kócsagtollbokrétát. (A gomb16 Leltári száma: 63.908.1. 15 Céhkataszter, 2. köt. 28. p. " Takácsmesterek pecsétnyomói: Oroszlános: 63.215.1. M K monogrammal. Év n. [18. sz. második fele], H. n.; 63.255.1. Év n. [1850 körül], H. n. [Dunántúl?!; Egyéb: 62.283.1. Év n. [19. sz.], H. n.; 65.1876.1. L G N M C M monogrammal. K NAGYBÁKAY, 1963. 210. p.
