Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók
Nem célunk a mostani közleménnyel a Mezőgazdasági Múzeumban őrzött céhes tárgyak és dokumentumok teljes körű bemutatása, alábbiakban a Céhkataszter által megadott források közül a Numizmatikai Gyűjtemény pecsétnyomóit ismertetjük. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye egyidejűleg keletkezett a múzeum alapításával. Egy 1897-ből fennmaradt leltári naplóban már állami aranyérmek, bronzérmek is szerepeltek. 1903 februárjában miniszteri rendelet született arról, hogy az FM és a hozzá tartozó intézmények kiállításokon nyert díjaikat (érem, serleg, díszoklevél) a múzeumban kötelesek elhelyezni. 5 Ez a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény a második világháborúban pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. A bombatalálatok, az ostrom és a fosztogatások miatt a régi éremgyűjteményből alig maradt valami hírmondónak. 6 A régi leltárkönyvek megsemmisültek, ezért az 1950-es években újra kellett leltározni a múzeum teljes anyagát. 1953-tól indult a Numizmatikai Gyűjteményben az új leltározás, s ettől kezdve egyre nagyobb számban kerültek be kitüntetések, emlékérmek, díjszalagok, emlékplakettek, képzőművészeti és díjérmek, jelvények, medálok, táblavésetek. A gyűjtemény anyagaként leltároztak pénzeket, értékpapírokat, robotjegyeket, bárcákat, zsetonokat, zárjegyeket. Ekkor indult a fém- és gumibélyegzők, pecsétnyomók (typarium és pecsétgyűrű) gyűjtése. Különösen az 1960-as években lendült fel a gyűjtemény gyarapítása, évente két-háromszázzal nőtt a tételszám. 7 A ma kb. 4000-es tételszámú gyűjteményben 215 darab 8 a céhes korszakban keletkezett kézművesipari pecsétnyomók száma. A gyűjtemény 1960-as évekbeli referense, Isztiméry László által készített leírókartonok szerint a pecsétnyomók legnagyobb részét budapesti gyűjtőktől vásárolták, 9 csupán elvétve akad egy-egy más, pl. pécsi eredetű. 10 1961-től 1976-ig kerültek a gyűjteménybe az alábbiakban ismertetett typariumok, azóta céhes vonatkozású pecsétnyomót nem leltároztak be. Nem hangsúlyozzuk a pecsétnyomók történeti forrásjellegének fontosságát, miután számos megjelent tanulmány, közlemény hívta fel a figyelmet azok pecséttörténeti, céhtörténeti, nyelvtörténeti, epigráfiai, heraldikai, művelődéstörténeti jelentőségére. Az MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága által szervezett szimpóziumok előadásai is foglalkoztak e témával. Az egyes 5 P. ERMÉNYI M., 1986. 71. p. 6 ISZTIMÉRY L„ 1962.135. p. 7 P. ERMÉNYI M., 1986. 91-92. p. " A darabszám nem jelenti az összes céhes kézműipari pecsétnyomót. Kb. 47 darab olyan pecsétnyomó és pecsétgyűrű is a számban szerepel, mely monogramos ugyan, de szimbólum hiányában nem azonosítható a szakma, vagy a pecsétlap szarvast, farkast, szőlőt, vágtató lovat, aratószerszámokat, vadászt stb. ábrázol, s így nem sorolható egyértelműen céhes mesterséghez. " Lakos János, Farkas Jenő, Fodor György, Molcsányi Gy. budapesti lakosok neve szerepel legtöbbször a származási hely rovatban. 10 63.843.1. - gyertyaöntőmester pecsétnyomója - Járány Bélától, de itt is gyűjtőként Fodor Gy. van feltüntetve.; 63.839.1. - pécsi serfőzőmesterpecsét.
