Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a II. világháború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig

ízeltlábúak stb. felvételét sem lehetett elkerülni, de gyógyszerrel a galandférgek egy részét el lehetett űzni. A galandférgek ellen kamalát vagy hashajtó után terpentint adtak olívaolajban.

33 A fonálférgek (Nematoda) rendjéből a baromfifajok gyomorférgeinek zöme köztigazdákkal (halak, vízibolha stb.) fejlődik ki, bár a lúd gyomorférgessége köztigazda nélkül alakul ki. Megelőzésül a fiatal állatokat fertőzött idősebbek legelőjétől igyekeztek távol tartani. Nagy jelentőségű parazitózis az orsóférgesség (ascaridatosis) és a baromfivakbélférgesség (heterakidosis). A tyúkfélék orsóférgessége okozta a legnagyobb gazdasági kárt, amelynek kezdetben a széntetraklorid-tartalmú „Araiban" volt a gyógyszere. Később tömegkezelésre egy takarmányba kevert piperazin-vegyület, a háztáji állományokban pedig a nyelőcsövön át begybe adott, olcsó benzin (2 ml/ttkg) vált be. A pulykák vakbélférgeinek egy részét histomonas-fertőzöttség esetén fenotiazinnal lehetett elhajtani, egyébként e férgek kártétele elenyésző volt.

34 Az emésztőcsőben élősködő hajszálférgek elhajtására kis lisztgombócokba gyúrt széntetrakloridot szoktak szájon át beadni.

35 A légcsőférgesség ellen belélegeztetett kálcium-antimonil-tartarát és bárium-klorid a légcső nyálkahártyáján bárium-antimonil-tartaráttá szintetizálódott.

3h Külső élősködők. E paraziták közül a legyek számát - mint egyéb állatfajok esetében is - az istállókban és környékükön 1946 óta a halogén vegyületek közül a klórozott szénhidrogén: DDT (diklór-difenil-triklóretán), majd HCH (hexaklór-ciklohexán) 1%-os oldatának permetezésével igyekeztek csökkenteni.

37 A tolltetvek ellen a porfürdők, a tojófészkek és a kotlófészkek homokjába tett 5%-nyi kénvirágpor, esetleg fahamu vált be.

38 A rühatkák elpusztítására, a tollas bőr rühössége esetén a tyúkokat 1-2 hét múlva megismételt, 0,5%-os nátrium-fluorid-oldatba mártották, és a galambokat gyakran porozták be vedléskor.

3

" A tyúk lábrühössége elleni kezeléseket szükség szerint 1-2 hét múlva megismételték, és egyidejűleg az ólat kitakarították, valamint a berendezési tárgyakat megtisztogatták.

40 Az idős állatokat, mint a betegség fő terjesztőit kiselejtezték. Egyedi kezelés alkalmával először a megvastagodott „meszes lábadról káliszappanos lemosással távolították el a pörköket. Ezután 3-5 percig petróleumba mártották a lábakat vagy rühellenes kenőccsel (pl. 1 rész kreolin 9 rész vazelinban) kenték be. A madártetűatkák ellen helyi kezelésre bevált a DDT olajos szuszpenziója.

41 Az ún. „álomkór"-t előidéző baktériumokat (bor» MÉSZÁROS J. 1963. 318-324. * KOVÁCS J. 1957. 462^163. MÉSZÁROS ]. 1963. 330. 15 MANNINGER R.-MÓCSY J. 1956. 209. * GYÖRGY GY.-TÓTH I. 1960. 229-230. * MANNINGER R.-MÓCSY J. 1956. 630-631. 38 BÁLDY B. 1954.175. 224. 225. 271. " HAJÓS I.-HODOSY J. 1955. 104. * BÁLDY B. 1954. 272-273. MANNINGER R.-MÓCSY J. 1956. 617. Ma már azért is ritka a lábrühösség, mert a tyúkokat az első tojástermelési év után levágják. 41 SZAJKÓ L.-WETTSTEIN F. 1954. 356.