Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a II. világháború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig

amelyben a 25-35 cm vastag friss (nedves), döngölt, fertőzött lótrágyától a fölötte lévő, 8-10 cm-es levegős szalmaréteg elnedvesedett. Az alomanyag einyirkosodása esetén megpenészedhet, és a csirkék meg is fázhatnak. Az amerikai rendszerű mélyalom száraz szalmából készült, ezért benne az orsóférgek és a vakbélférgek petéi, valamint a kokcídium-oociszták nem váltak fertőzőképessé.

27 A szájpenész (soor) okozóját a fiatal baromfiak a szennyezett alomról, tojásról vették fel. Az elváltozott felületet 1 rész borax és 6 rész glicerin elegyével ecsetelték.

28 A tarajpenész (kosz, favus) okozói a szellőzetlen ólak párás levegőjének hatására szaporodnak el. Helyi kezelésül jódglicerines ecsetelést, valamint 2-3%-os formalinkenőcsöt ajánlottak.

29 A tojás felületét kívülről borító, vékony védőréteg, a kutikula akadályozza meg a mikroorganizmusok, penészgombák tojásba hatolását. Amennyiben ezt a védőréteget a tojás mosásával eltávolítják, a penészgombák tojásba jutásukat követően rövid idő múlva a tojás megromlását okozzák. A víziszárnyasok keltetőtojásainak penészesedése főleg a nedves alomanyaggal szennyezett tojófészkekben következett be, és folytatódott a szállítás és a tárolás folyamán. A kórokozó gombafajok (Aspergillus, Pénicillium, Mucor) és az élesztőgombák okozzák a tojás belső tartalmának kóros elváltozását, az ébrény pusztulását.

30 Parazitás betegségek. A belső élősködők (véglények, férgek) közül többféle véglény (egysejtű) okozhat megbetegedést. A trichomonas okozta fertőzöttség galambfiókákban (galambgolyva) és pulykacsibékben fordult elő. A histomonas-fertőzöttség (feketefejűség, blackhead) elsősorban a fiatal pulykák fertőző vakbél- és májgyulladása, amelyet a talajról felvett vakbélférgek terjesztenek. Megelőzésül a rácspadlón való tartás vagy az évenkénti kifutóváltás, gyógyszerként a furazolidon vált be. Hatásosnak bizonyult a 0,8%-os sósavat tartalmazó víz itatása.

31 Libákban a vese és a vékonybél, gyöngytyúkban a vékonybél, pulykákban a vékonybél és a vakbél, csirkékben a vékonybél, a vakbél és a végbél kokcidiózisa fordult elő. A talaj felületén előforduló, fertőzőképes kokcídium-oociszták behurcolását nem tudták megakadályozni, ezért szükségessé vált a gyógyszerek (kokcidiosztatikumok: szulfonamidok, 1960-tól a furazolidon) folyamatos, betegséget megelőző adagolása.

32 A petevezető-gyulladást okozó mételyek lárváit a szabadban tartott tyúkok a köztigazda szitakötők elfogyasztása útján vették fel, ezért csak az állóvizek környékének elkerülésével lehetett megakadályozni a fertőzést. A szabadban tartott egyéb baromfifajokban a különféle galandféregfajok lárváit hordozó 27 KAR ASSZON D. 1959. 283-284. A mélyalom mikroorganizmusok okozta hőtermelése miatt, azonos léghőmérsékleten, a felületi hőmérséklet 3 cm-es homokon 16 OC, 10 cm szalmaszecskán 18 OC, 12 cm-es lótrágyán 22 °C és 25 cm-es lótrágyán 27 °C 2

" SZAJKÓ L.-WEETSTEIN F. 1954. 357. * HAJÓS I.-HODOSY J. 1955. 69-70. M TÓTH-BARANYI I. 1957. 346. 31 CSUKÁS Z. 1955. 325. MÉSZÁROS J. 1963. 306. HÓDY A.-KARASSZON D. 1956. 266-268. 12 PELLÉRDY L. 1932.1956.18-19. KÁDÁR T.-KOVÁCS J.-MIKES 1.1960. 306-307.