Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a II. világháború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig

A mycoplasmák okozta betegségek közül az idült légzőszervi betegség (CRD) főleg légzsákgyulladás alakjában jelentkezik. Házityúkban a Mycoplasma gallisepticum okozza, amely a pulykák fertőző sinusitisét is előidézi. A betegség keletkezéséhez különféle hajlamosító tényezők is szükségesek (nedves, huzatos istálló, a levegő nagy ammónia-tartalma, társfertőzés, pl. a fertőző bronchitis vírusával való fertőzöttség stb.). A megbetegedett állományok gyógykezelésére széles sávú antibiotikumokat használtak, amelyek gyakorlatilag csak a tünetmentes egyedekre voltak hatással. Később derült ki, hogy a mikoplasmosis is germinatív fertőzés következménye, és csak a vérvizsgálat alapján mentesnek nyilvánított állományokból származó tenyésztojások elkülönített keltetésével lehet a betegséget megelőzni. A fertőző ízületgyulladás (arthritis, synovitis) hazai előfordulását a kórokozó (Mycoplasma synoviae) azonosításával és a baromfivérsavók vizsgálatával igazolta Derzsy és Tóth-Baranyi 1960-ban.

23 Az ornitózis (madárbetegség, korábbi neve papagájkór, psittacosis) kórokozója (Chlamydia psittaci) minden baromfifajt, de embert is megbetegít. Az emberi fertőzés szempontjából legnagyobb jelentősége a kacsáknak van, de fertőzési forrást jelenthet pl. a tyúk, pulyka, galamb, papagáj és kanári is. A hazai baromfi- és galambállományokban 1957 óta fordul elő.

24 A baromfi-borreliosis (korábbi nevén baromfi-spirochaetosis, az ún. álomkór) a nagyüzemi tyúktartás kialakulása előtt fordult elő, amikor az átvivő gazda (óvantag) megtelepedését gátló higiénikus tartásmód nem volt általános. A betegek gyógyítására bevált a penicillin.

25 Amíg tyúkokat 1 éves tojástermelés után is tartottak, számos udvarban előfordult a gümőkór. A baromfiipar telepein a tuberkulinos bőrpróbával (a tisztított madártuberkulin 0,1 ml-ét az egyik oldali állebenybe fecskendezve a próba akkor pozitív, ha ez az állebeny a kontrollhoz viszonyítva 24-48 óra múlva min. 2-3 mm-rel vastagodik meg.) A gümőkóros egyedeket húsra értékesítették, és elkezdték a gümőkórtól mentes tenyészállományok kialakítását.

26 Gombás betegségek (mycosisok). E betegségek közül a tüdőpenész a friss (nedves), döngölt lótrágya és az ettől átnedvesedő szalmaréteg felhasználásával készült, német rendszerű mélyalomban elszaporodó Aspergillus gombák főleg porral felvert spóráinak - belégzése útján alakult ki a tyúk és a pulyka 3 hetesnél fiatalabb csibéiben. A tüdőpenész gyógyítására az ivóvíz 0,5%-át kitevő kálium-jodid bizonyult hatásosnak. Később a gombás betegségeket szájon át adott antibiotikummal (flavofungin) gyógyították. Hazánkban melegítő hatása miatt,a német rendszerű mélyalom terjedt el, B KAKUK T. 1957. 268-271. DERZSY D.-MÉSZÁROS J. 1960. 69-73. A ragadós náthában szenvedő baromfi kötőhártyazsákját porrá tört Polytricin (penicillin+streptomycin) tabletta vizes oldatával eredményesen öblítették ki. KEMÉNY A. 1951. 305-308. MÉSZÁROS J. 1963. 247-253. 24 DERZSY D. 1958. 335-338. 2- MÉSZÁROS J. 1963. 243-244. 296-298. 2

" LÁSZLÓ T. 1959. 66-67.