Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a II. világháború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig

Az ivarsejtes (germinatív) úton terjedő baromfitífusz ellen kezdetben gyógyszeres kezeléssel védekeztek, majd a betegségektől mentes törzsállományok kialakítására kijelölt tenyésztelepeken az 1950-es években a teljes vér tárgylemez-agglutinációs vizsgálatával igyekeztek a fertőzött egyedeket felderíteni és kiselejtezni. (2. ábra) Ezzel a módszerrel a fertőzöttséget 2% alá kívánták szorítani.

18 A paratífuszt okozó különféle fajú szalmonellákkal fertőzött hús és tojás súlyos ételfertőzést okozott emberben, főleg a fagylaltkészítéshez használt, nyers kacsatojásokkal. A víziszárnyasok tojásai elsősorban a bélsár útján fertőződtek a szennyezett tojófészekben, ezért ezeket csak főzés után szabad fogyasztani.

19 A botulizmust okozó anaerob baktérium toxinja (botulin) bénulást okoz, főleg a mocsaras területeken élő vadmadarakban, de a szennyezett víz, takarmány útján más állatokban, sőt az emberben is.

20 A különféle baromfifajokban egyéb baktériumok is: campylobacterek (korábbi nevük: vibrio), strepto- és staphylococcusok, sertésorbánc- és coli-baktériumok, valamint listeriák okoztak megbetegedéseket. Légzsákgyulladást okozhat még a coli-baktériumokkal való fertőzés, esetenként mikoplazmák nélkül is. Szórványosan növedékek (coli-granulomák) fejlődhetnek a belső szervekben.

21 A szennyezett környezetben lerakott tojások különféle baktériumokkal való fertőződése az ébrények (csirkeembriók) elhalását és napos csibék köldökgyulladását okozta. Pseudomonas-fertőzés a tojás ún. zöld rothadását, a Proteusfertőzés a tojás fekete és vörös rothadását, valamint a B. fluorescens, E. coli és micrococcusok - a nagymértékű lehűlés és bepárásodás hatására - a tojás hűtőházi rothadását idézik elő.

22 A ragadós nátha kórokozói (Haemophilus gallinarum és más baktériumok) rossz tartási körülmények között (zsúfolt, hideg, huzatos, párás istálló, vitaminok és fehérje hiánya stb.) esetén idézett elő megbetegedést. A libáknak Haemophilus-jellegű baktériumok által okozott fertőző sinusitisét (szemgödör alatti üreg gyulladását) Kemény Armand írta le 1951-ben. Az étvágytalan állatokat ivóvízben adott szulfonamidokkal vagy antibiotikumokkal kezelték. " SZILVÁSSY I. 1956. 123-125. A baromfitífusz- cs később a mikoplasmosis-fertőzöttség megállapítására szolgáló tárgylemez-agglutinációs próba során a baromfiból vett egy csepp vérhez (amelyben az ellenanyagok megjelenése fertőzöttségre utal) antigén-készítményt cseppentenek (amely megfestett és elölt kórokozókat tartalmaz) egy speciális üveglemez vájulatába. Fertőzöttség esetén az antigén és az ellenanyagok 3 percen belül rögök formájában összecsapódnak (agglutináció), amennyiben nincs fertőzöttség, az összekevert cseppek egyneműek. " MÉSZÁROS J. 1963. 231. TÓTH-BARANYI1.1957. 236-237. Szállítás előtt a libák kíméletlen kergetése, durva ládázása, a szállítóládák dobálása, zsúfoltság stb. hatására a bélben tartózkodó szalmonellák néhány óra alatt betörnek a véráramba. 2,1 TÓTH-BARANYII. 1957. 237. MÉSZÁROS J. 1963. 21. 233. " TÓTH-BARANYI I. 1957. 237. MANNINGER R.-MÓCSY J. 45-66. A sertés- és a juhistállókban folytatott baromfinevelés esetén a sertésorbánc-baktériumokkal, ill. listeriákkal való kölcsönös fertőződés jöhet létre, ha a betelepítéseket megelőző takarítást és fertőtlenítést elhanyagolják. MÉSZÁROS J. 1963. 231. BUZA L.-HAJDU G.-TEMESI Z. 1958. 247-250. 22 BODROSSY L. 1955. 22-23. MÉSZÁROS J. 1963. 236.