Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Wohlné Nagy Ágota: A rendszerváltás hatása a magyarországi „gyógynövényügy" alakulására
A „SZIL AS". MIÉRT ÉPPEN GYÓGYNÖVÉNY? A kérdést dr. Sváb Jánosnénak, a „Szilas" napjainkig meghatározó szakmaiszellemi vezéregyéniségének tettem föl. Sváb Jánosné, akit a szakma egyszerűen csak Judit néninek nevez, s a tsz-nek kül- és belföldön egyaránt szakmai megbecsülést és elismertséget, hírnevet szerzett, 1958-ban kezdte munkásságát - Tétényi Péter vezetése mellett - az akkor alakult budakalászi Gyógynövény Kutató Intézetben. A „Szilas"-nál 1970 óta dolgozott. Ekkor alakult ki vezetésével - a gyógynövényprofil. 3 „Termelőszövetkezetünket az ország legnagyobb gyógynövénytermesztő gazdaságaként ismerték. A gyógynövény gyűjtőfogalmába beleértem az illóolaj-tartalmú és a fűszernövényeket is. A hajdani szántóterület több mint 50%-a a nehezen művelhető kategóriába tartozik. Talaj- és domborzati adottságaira a gödöllői dombhát homokos, eróziós károknak kitett területei jellemzőek. A lejtős területek melletti sík táblák zöme sekély termőrétegű, rossz vízgazdálkodású, homokos talajú, sóderes-kavicsos altalajú. Humuszban gazdag réti talajok csak a gazdaságot végigkísérő Szilas-patak völgyében találhatók. A földterület minősége így jóval a magyarországi átlag alatt van. Ilyen körülmények között szükséges volt olyan profil kialakítása, amely a kedvezőtlen természeti adottságok mellett is gazdaságos. így került előtérbe a gyógynövények termesztése, amelyek között sok igénytelen, szárazságtűrő, kopáros területek hasznosítására alkalmas kultúrát tartunk számon. Az 1970-es években e növények vegyszeres gyomirtása és gépesített termesztése is megoldódott, s ez lehetővé tette a nagyüzemi termesztést" - idézte hajdani írásából Sváb Jánosné. 4 Innen minden fontos további adat is megtudható: az első évek útkeresése után az ún. I. kerületben 500-700 ha-os gyógynövénytermesztés alakult ki. Az egyesülés után ez a terület 1550 ha körülire nőtt, melynek végleges nagysága 2000 ha lett. 1978-ban lényeges változást jelentett, hogy a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat megszüntette és a Szilasmenti Termelőszövetkezetnek adta át az illóolajnövények termesztésével foglalkozó ágazatát (1. táblázat). A legfontosabb termesztett növények a fűszermagvak (édeskömény, konyhakömény, fehérmustár, kapor), a kamilla, izsóp, levendula, orvosi zsálya, muskotályzsálya, angelika és a lestyán voltak. Ezek közül is kiemelkedik a kamilla, amit legalább 150 ha-on, vagy ennél nagyobb felületen termesztettek. Mind nagyüzemi termesztéstechnológiáját, mind az ehhez használatos gépeket helyben fejlesztették ki. A betakarítógépek tervezését és kivitelezését is itt végezték. (1. kép) A „Szilas" sikerének egyik titka az üzemen belüli termelő- és feldolgozó vertikum folyamatos bővítése, fejlesztése. 3 Dr. SVÁB Jánosné szóbeli közlése. Itt mondok köszönetet a tanulmány megírásában nyújtott segítségéért, s hogy lehetővé tette a tulajdonában lévő archív fotók reprózását. Szívességéből a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattára 55 db, Szilasmenti MGTSZ-re vonatkozó felvétellel gyarapodott. ' Szilasmenti termékek. Információs kiadvány. 1980. 3.
