Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Wohlné Nagy Ágota: A rendszerváltás hatása a magyarországi „gyógynövényügy" alakulására

A KAMILLA A legnépszerűbb gyógynövény termesztése és feldolgozása természetesen a Szilasmenti MGTSZ-ben is nagy szerepet kapott. Magyarország kamillatermésének legnagyobb része (300-600 tonna) a Tisza és a Körösök vidéki szikes területeken vadon termő állomány begyűjtéséből származik. Ennek ellenére a termesztett kamilla sem elhanyagolható. Az előző évtizedekben több gyógyszer-, illetve kozmetikai ipari feldolgozó különös figyelmet fordított a kamillaolaj összetételére, gyulladásgátló, illetve görcsoldó alkotóelemeire. Ezek egyike a matricin, amely a lepárlás során kék színű kamazulénné alakul, valamint a görcsoldó hatású bizabolol. Ez a kereslet indította el a kamilla illóolajtartalmának és összetételének vizsgálatát, és a kívánt összetevők dúsítására irányuló nemesítési munkákat. A vadon termő kamilla kamazuléntartalma alacsony, így a nemesítés ennek megnövelésére irányult. 1970-ben állami elismerést nyert a BK 2 poliploid és a Soroksári 40-es diploid fajta. Mindkettő illóolajában 2-3 szoros a kamazulén mennyisége a vadon termőéhez viszonyítva. Az eredeti elgondolás szerint a nemesített fajta vetőmagjával feldúsították volna a vadon termő területeket, és ezzel a vadon termő kamilla hatóanyagösszetételét értékesebbé tették volna. A várt siker elmaradt, így sürgető feladat lett a kamilla termesztéstechnológiájának kidolgozása. Az első kísérletek után a hazai üzemi termesztés 10 ha-on indult, 1970-ben. Kezdetben még a Szilasmenti Tsz-ben is a hagyományos kamillafésűs betakarítási módszert (2. kép) alkalmazták, majd fokozatosan tértek át a gépesített termesztési, betakarítási eljárásokra. A tsz által kifejlesztett kamillabetakarító kombájnt az Országos Találmányi Hivatal CP néven szabadalmazta. A feldolgozás további fázisait is gépesítették; először különleges rostákkal tisztították, majd szárítóüzembe vitték a kamillát. A felhasználástól függően meleg levegős műszárítóval vagy TSZP berendezéssel történt a szárítás.

5 A kiváló beltartalmi értékek mellett a termesztett kamilla egy szempontból nem versenyképes a gyűjtött kamillával: szárított virágja könnyen porlad, morzsálódik, míg a gyűjtötte száraz állapotban is tetszetősen egyben marad. A Szilasmenti Tsz kamillakészítményei ismertek és keresettek voltak az 1980-as években. Ekkor több mint 280 ha-on termeltek kamillát. A BK 2 mellett a „Degumil" fajta volt a legnépszerűbb.

6 A Kamillacsepp fertőtlenítő hatású, gyulladásgátló szerként ismert. Hajápoláshoz, teakészítéshez is ajánlották. A sikeres gyártás és a nyereség titka a helyben történt előállítás volt. s Kertészet és szőlészet 2002. 10. 4-5. 6 MMgMK 1986-1987. 183.