Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Farkas Gyöngyi: Paraszti társadalom és kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)
nésével a tsz-en kívüli hierarchikus viszonyok fognak érvényesülni a tsz-en belül is. Egy 1955. évi jelentés ezt így fogalmazta meg: „Féltékenység van a tszek vezetőségében. Arra gondolnak ugyanis, hogy ha jól dolgozó, kiváló egyéni középparasztok lépnek be a tsz-be..., akkor előbb vagy utóbb átveszik a vezetést." 41 Annak ellenére, hogy a központi irányelvek ott, ahol már volt, új tsz alakítását nem tartották kívánatosnak (a nagy területű tsz-ek szervezését ösztönözték), a kollektivizálásban messze lemaradt Veszprém megyei tsz-szervezők, ha a birtokos gazdákat nem tudták bekényszeríteni a „mezítlábas" 42 tsz-be, általában engedélyezték, hogy külön tsz-t hozzanak létre. 43 Azokon a településeken, ahol a lakosság jelentős része kényszerült tsz-taggá válni, a birtokos rétegek is megoszlottak. A falu legtekintélyesebbnek számító gazdái általában külön tszben tömörültek. Bár a tsz-ek tagsága döntő módon a helyi társadalom rétegződése szerint oszlott meg, fontos tényező volt a birtokok elhelyezkedése is. Igaz, hogy a tagosítással könnyen összevonható volt a tsz földje, a gazdák saját birtokukat kívánták tovább művelni (különösen az alacsonyabb típusú tsz-ek tagsága ragaszkodott ehhez), ezért gyakran egy-egy határrész birtokosai álltak össze. Összetartó és elkülönítő szempont lehetett ezenkívül a vallás is. (A pápai járásban fekvő Nyárád községben például 1959-ben külön tsz-t alakítottak a katolikusok és a reformátusok. 44 ) Az ötvenes években a telepes községek kollektivizálásánál mutatkozott meg leginkább a helyi társadalom különböző rétegeinek elkülönülése. A háború után a megye német ajkú községeiben bomlott fel legnagyobb mértékben a társadalom hagyományos struktúrája. Az 1941. évi népszámlálás szerint az össznépesség 10%-a, majdnem 27 ezer fő vallotta magát német nemzetiségűnek. A német többségű községek általában egymás mellett, egy tömbben helyezkedtek el, a devecseri, a pápai, a zirci és a veszprémi járások területén. Vallási szempontból egységesen katolikusok voltak, míg a szomszédos magyar falvak vagy a vegyes lakosságú települések magyar lakossága megoszlott a katolikus, református és evangélikus felekezet között. Birtokviszonyaikat tekintve a középparaszti és egyes községekben a gazdagparaszti birtokosok (Márkon például 113 gazdából 84 fő rendelkezett 20 és 50 kat. hold közötti birtokkal) száma nagyobb volt az átlagosnál. 1935-ben a megye német nemzetiségű lakossága 38 522 kat. hold földterülettel rendelkezett. 45 41 VML. XXIII. 352. a. VB-ülés, 1955. október 21. " Apátfalván (Csongrád megye) az agrárproletárokból álló tsz tagjait „mezítlábasoknak", a módosabb gazdákból álló tsz tagjait pedig „lakkcsizmásoknak" nevezték. HALASZ P. 1975. 42. " VML. P. ir. 30. f. 14. o. e. MB-ülés, 1950. december 4. A Mezőgazdasági Osztály jelentése a tsz-mozgalom további fejlesztéséről. " MOL. 288. f. 28/1959/ 5. o.e. Az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának feljegyzése a Veszprém megyében 1959. évi június hó 15-én és 16-án a tsz-eknél végzett tájékozódásról. ''- MÁDAI L. 1946.
