Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Farkas Gyöngyi: Paraszti társadalom és kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)
1945 után a német nemzetiségű lakosság gazdasági-társadalmi helyzetét elsőként a földreformrendelet érintette, amely vagyonelkobzással büntette a hazaárulók, a háborús és népellenes bűnösök, ill. a fasiszta pártok, szervezetek, politikai mozgalmak vezetői mellett - a szervezetben betöltött tényleges szerepük vizsgálata nélkül - a Volksbund tagjait is. 46 Veszprém megyében összesen 996 földbirtokot (18 079 kat. holdat) koboztak el, ebből 824-et (5293 kat. holdat) Volksbund-tagság címén. 47 1945 decemberében jelent meg az a kormányrendelet, 48 amely Németországba való kitelepülésre kötelezte azokat a magyar állampolgárokat, akik az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallották magukat. Végül nem került sor valamennyi áttelepülésre kijelölt elszállítására, 49 de a megye német nemzetiségű lakosainak száma így is jelentős arányban csökkent. Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre a Veszprém megyéből kitelepített német lakosság számáról, de különböző források 50 alapján valószínűsíthető, hogy a kitelepítés kb. 11-13 ezer személyt érintett. A Volksbund-tagoktól elkobzott és a kitelepített családok által hátrahagyott (ill. az itthon maradt német családoktól elvett 51 ) földbirtokokat, lakóházat és egyéb ingóságokat telepítési célokra használták fel. 1945 tavaszán-nyarán indult meg a földosztásból kimaradt, főleg tiszántúli és észak-magyarországi agrárszegénység letelepítése a dunántúli nagybirtokokra és a német községekbe. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a szomszédos államokból menekülő magyar nemzetiségű lakosság elhelyezése, 52 majd 1947 áprilisától a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény értelmében a felvidéki magyar lakosság áttelepítése. 53 A Veszprém megyébe menekült vagy szervezett módon letelepített népesség számáról szintén nincsenek pontos adataim. Az 1949. évi népszámláláskor 5526 személy jelölte meg születési helyeként Csehszlovákiát. 54 Az ún. telepes községek társadalma a kényszerű együttélésből fakadó ellentétek miatt jóval tagoltabb volt, mint az eredeti népességüket megőrző telepü" 600/1945. M. E. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. Magyar Közlöny, 10., 1945. március 18. ,T SOMLYAI M. 1965. 88. 48 12 330/1945. M. E. sz. rendelet a magyarországi német nemzetiségű lakosság Németországba való kitelepítéséről. Magyar Közlöny, 211.1945. december 29. " Az 1947. október 20-án megjelent kormányrendelet szerint nem kellett kitelepülni azoknak, akik az 1941. évi népszámláláson német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, továbbá mentesítették az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásokat és a nélkülözhetetlen kisiparosokat is. 12.200/1947. M. E. sz. rendelet Magyar Közlöny, 245. sz. 1947. október 28. 50 ZIELBAUER GY. 1989. 82., ill. TÓTH Á. 1993.191. 51 A kitelepítés alól kivont személyek tulajdonában legfeljebb csak 10 kat. hold föld és egy lakóház maradhatott, ül. ha ezeket már telepítési célokra felhasználták, ennyit lehetett visszajuttatni. 12.200/1947. M. E. sz. rendelet Magyar Közlöny, 245. sz. 1947. október 28. "BALOGH S. 1982. 90-91. "BALOGH S. 1982.131. 54 Az 1949. évi népszámlálás. 9. 1950.
