Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Farkas Gyöngyi: Paraszti társadalom és kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)
dolgozni. 13 Ha felnőtt gyerek volt a családban, többnyire rá, a könnyebben alkalmazkodó családtagra osztották ki ezt a szerepet, sokszor azonban maga a családfő vállalt munkát, és munkaidő után, ill. a hétvégeken művelte meg földjét. Az 1950-es évek elején a kétlaki munkások számának jelentős növekedése bizonyítja, hogy mennyire általános volt a kiútkeresésnek ez a módja. 14 1952 nyarán - amikor már javában folyt ellenük a földjük „felajánlását" kierőszakoló kampány - a kétlaki munkások által művelt földterület nagyságát Veszprém megyében 4-5 000 kat. holdra becsülték. 15 A mezőgazdaságból az iparba való munkaerő-vándorlás a paraszti társadalom két pólusán indult meg legkorábban. Az agrárszegénység számára az ötvenes években több alternatíva is kínálkozott. Többségük a mezőgazdaság állami szektorában helyezkedett el, ill. tsz-tag lett, a legvonzóbb perspektívának azonban az iparban való munkavállalás bizonyult (annak ellenére, hogy a szakértelmet nem kívánó, tehát rosszabbul fizetett munkakörökben alkalmazták őket). A paraszti társadalom másik pólusán, a gazdagparasztság számára a falu elhagyása volt az egyedüli választási lehetőség, és mindenképpen társadalmi süllyedésnek számított. A kulákként kezelt gazdák kezdetben birtokuk egy részének bérbeadásával vagy az állam számára történő „felajánlásával" kísérelték meg gazdaságuk másik részét megmenteni, és adózási, beszolgáltatási szempontból kedvezőbb kategóriába kerülni. 1951-től már így sem lehetett megmenekülni a kulákbesorolástól, mivel kulákként bántak mindazokkal, akik 1949-ben mezőgazdaság-fejlesztési járulékot fizettek. 16 A kulákfölddel járó terhektől való menekülés egyetlen járható útja a földbirtok egészének felajánlása maradt, a kulák névvel járó hátrányoktól való szabadulásra pedig a lakóhelytől távoli, ismeretlen környezetben nyílott csak lehetőség. 1952-ben a földfelajánlás megszigorításával azonban ez a kiút is lezárult a kukáknak nyilvánított gazdák előtt. 17 A tanácsok nem vették át a felajánlott földeket, és szigorúan ellenőrizték, hogy tulajdonosuk megműveli-e azokat. A tanácsok hatáskörébe tartozott a munkavállalásra jogosító munkakönyvek kiadása is, amit a nagyobb földdel rendelkező gazdáktól megtagadtak. 18 1952-ben a mezőgazdaságot elhagyók és az iparban elhelyezkedők zöme már a kis- és középbirtokos gazdák közül került ki. 19 Az ingatlanfelajánlás 13 1954-ben Veszprém megyében az ipari munkások átlagkeresete 1173 forint volt. Ugyanakkor az állami gazdaságban dolgozó munkás 860 forintot, a gépállomáson dolgozó pedig 821 forintot keresett. A tsz-tagok részesedésének havi átlaga 647 forint volt. Veszprém megye fontosabb statisztikai adatai. 1956.103. " 1952-ben a 15 kat. holdnál kisebb gazdasággal rendelkező családok 35%-ában a családtagok egy része az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésben dolgozott. Pető I.-Szakács S. 1985. 203. " VML. P. ir. 30. f. 31. ő. e. MB-ülés, 1952. július 28. Jelentés az 1952. évi tagosításról és a tsz-mozgalom fejlesztéséről. " ERDMANN GY. 1992. 109. " BELÉNYI GY. 1993. 38. " VML. P. ir. 30. f. 32. ő. e. MB-ülés, 1952. augusztus 25. Jelentés a tszcs-fejlesztésről. " BELÉNYI GY. 1993. 38.
