Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Dobszay Tamás: A jobbágyfelszabadítás, a jogkiterjesztés és a paraszti politikai jogok kapcsolata Kossuth publicisztikájában (1841-1844)

benfüggését, mely megengedi, hogy ... a megyei kicsapongások elhárításának egyik módja egyszersmind az örökváltságot is előmozdítsa. ... Igenis kössetek politikai jogokat, kössetek a megyegyűlésekeni, s tiszt- és követválasztások­bani képviseletet a községek örökváltságához, és hatalmas ingert adtok annak megvalósí tá sára. " Hasonló gondolatmenettel egyes megyéknél már a követutasításokban is ta­lálkozhatunk. Több megye kezdeményezi pl., hogy a szolgáltatások önkéntes örökváltságát megengedő törvényt módosítva, az abban meghagyott földesúri hatóságot a megváltakozottak felett szüntessék meg. Csongrád megye követ­utasításában kezdeményezte, hogy „a jobbágyoknak szabad örökös megváltási jogot megadó törvény a királyi haszonvételekre és polgári hatóságra is kiter­jesztésével ... szélesít tessék". A megszűnt szolgáltatások ellenére megmaradó földesúri függésből eredő visszás helyzetre célzott Szepes megye is: „ámbátor pedig e törvénynek jóltevő sikeréről kétség nincsen, de másrészről tiltván a többi urasági haszonvételek iránt a megváltást, és elidegeníthetetlenül meg­hagyván az uraságnál a megváltás után neki csak terhére lehető úri hatóságot, a czélnak meg nem felel, és sem az uraságra sem pediglen a jobbágyokra az óhajtott hasznot nem árasztja. ... E bajoknak elhárításául tehát, de leginkább, hogy a kiváltások által egy közép és szabad rend alakíttassák és alkotmányunk jótéteményeiben részesíttessék, czélszerűnek véli ezen megye, hogy e pontra nézve e megye részéről a mult országgyűlésre adott utasítás megújíttassék, és indítványba hozassék, hogy a községeknek szabad alku mellett nemcsak az úr­béri tartozások, hanem egyszersmind az úri hatóság és minden haszonvételek iránt örök, felbonthatatlan szerződések engedtessenek meg." 31 A kossuthival párhuzamos érvelést Bihar megye 1843-as instrukciója tartal­maz, amely szintén együtt említi a jobbágyfelszabadítást és az uradalom ható­ságának megszüntetését. Szükségesnek látta leszögezni, hogy „az örökváltsá­gok elmaradásának oka nem az, hogy ne lett volna szükség a vonatkozó tör­vényre, hanem az eszközök hiánya". Éppen ezért elő kell azt segíteni, de nem­csak hitellel, hanem a jobbágyságot ösztönző, az örökváltsággal összekapcso­lódó kedvezményekkel is: a megye „azt kívánja hozzá adni, hogy törvény ál­tal mondassék ki, miszerént az 1840: 7. törvényben fenhagyott úri hatóság mel­lett azon községek, melyek magokat megváltandják, azonnal rendezett ta­náccsal bíróknak fognak tekintetni". 32 A kormányzat épp ellenkező irányban használta az örökváltságok csekély számára történő hivatkozást. Az 1844. június 14-i országos ülésen Szerencsy István személynök a szabad községekről és megyei képviseletükről szóló ja­vaslatot s az abban tervezett „közjogi kedvezést" (jus publicumi favor) rögtön­zésnek, s felesleges, idő előtti intézkedésnek tekintette. Párhuzamot vont e terv 11 Csongrád utasítása: MÓL Regnikoláris levéltár. József nádor titkos levéltára. Diaetalia. Praeparatoria ad diae­tam 1843. Instructiones. VIII., Szepesé: Uo. XXI. és XXVII. 32 Bihar követutasítása: Uo. VI.

Next

/
Thumbnails
Contents