Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Dobszay Tamás: A jobbágyfelszabadítás, a jogkiterjesztés és a paraszti politikai jogok kapcsolata Kossuth publicisztikájában (1841-1844)

és az örökváltság engedélyezése közt, amely szerinte szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a vártnál jóval kevesebb szerződés született. Az úrbéri rendezések, a népnevelés, a kereskedés és szorgalom fejlődése érleli majd csak meg a helyzetet az ilyen engedményre. Akkor majd, ha a földművelő nép arra alkalmassá lesz, „az ily status publicumi jogok önmaguk víják ki magukat". Végül a konzervatív kormányzat szerint „még egy rossz oldala is van a dolognak hogy vágyak támasztatnak fel általa, mellyek teljesedést nem érvén, ez valamint egyes embernek, úgy és inkább morális testületnek rosszul esik".

33 Válaszul Pest követe, Ráday Gedeon azonnal visszafelé fordította az örökváltsági törvény csekély hatására hivatkozó elnöki érvet: „hogy nem tapasztaltuk ezen intézkedésnek jó következéseit, s hogy oly kevés község tehette magát szabaddá, annak lehet tulajdonítani, mert az örök megváltással semmi közjogok nem köttettek össze", épp ezért a képviseleti jog megadását nem kedvezésnek, hanem kötelességnek nyilatkozta. Zsoldos Ignác (Veszprém) szerint is „erkölcsi jutalom", azaz a jogok hozzárendelése az örökváltsághoz, az úri hatóság eltörlése és a képviselet lesz az örökváltságok megkötésének legfőbb bátorítója.

34 Ahogy Kovács Ferenc írja: „A viták most leginkább az örökváltság s az úri hatóság megszüntetésének eszméje körül kezdtek forogni; felállíttatott az a nézet, hogy amely helységek úrbéri tartozásaikat örökre megváltották, azok a megyében képviselve legyenek, mire ismét szükséges, hogy azon megváltásnál fogva az úri hatóság alul is felszabaduljanak." A személynök megkísérelte elválasztani egymástól és szembeállítani az önkormányzat és az örökváltság ügyét: „Fő ok, hogy nem történtek sok örök megváltások, abban fekszik mert nincs pénz ... marha ezen political jogok megadatnak, ... a helybeli administrate tetemes költségbe fog kerülni, melyet sokkal jobb lenne a megváltásra fordítani." A községek tehát előbb legyenek túl a megváltakozáson, és azután jöhet a hatóság rendezése. Ellenkező esetben „többnyire úgy lenne a dolog, hogy a megváltási summának egy része letétetvén a költséges belkormányzás által megterhelendő nép elégtelen lenne a hátralévő tartozásának letételére, melyből vagy visszalépés lenne a megváltási alkutól, vagy más kedvetlen zavar és igazságtalanság következnék". Az elvet most már elfogadva tehát magát a rögtöni intézkedést kifogásolta: „engedjük csak ... megpénzesülni a köznépet", többletvagyonát a megváltás fizetésére fogja fordítani, s „rendes úton szabaddá válva" eljön majd az ideje az önkormányzat és a politikai jogok megadásának is.

35 33 160. [országos] ülés naplója. 1844. június 14. In Felséges Első Ferdinánd ... által sz. k. Pozsony városába 1843dik esztendei Pünkösd hava 14-dik napjára rendeltetett Magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. Pozsony, 1843-1844. IV. köt. 153. és KOVÁCS Ferenc: Az 1843/44. évi országgyűlési alsótábla kerületi üléseinek naplója. Budapest, 1894. 4. köt. 710. 31 Kovács Ferenc i. m. 4, 711. 35 160. [országos] ülés naplója. 1844. június 14. Ogy. Jkv. 1843/44. IV. 154. Kovács Ferenc i. m. 4. 711.