Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Dobszay Tamás: A jobbágyfelszabadítás, a jogkiterjesztés és a paraszti politikai jogok kapcsolata Kossuth publicisztikájában (1841-1844)

ges előzményei, s csak ez az út az, melyen megyei szerkezetünket képviseleti rendszerbe átalakíthatjuk. Ezt az igazság, ezt a méltányosság követeli, a józan politika tanácsolja. ... A törvényhozás megengedvén az örökváltságot, a felszabadulás eszméjét szentesítette, ezt tevén pedig nem akarhatá, hogy szabad emberek jogtalan maradjanak. ... a földesúri hatóság alatt lévő községekre nézve legalább megvolt a patriarchializmus eszméje, minélfogva szerettük mondani, hogy a megyei gyűléseken földesurak által képviselvék. Illusio volt és nem egyéb, de megvolt, s azt csakugyan nem akarhatjuk, hogy a szabados községek, melyek már ezen illusióval sem kecsegtethetők, ahhoz hasonlítsanak, ki gyámját veszté, de nem azért, hogy nagykorúvá legyen, hanem hogy gyámolatlan kiskorú maradjon."

28 Másfelől nézve persze épp azért is tolódott ki a politikai jogok megadása, mivel azt meg kellett előznie a jobbágyfelszabadításnak. A jobbágy ugyanis nemcsak telke, hanem az úri hatalom révén személyében is alá volt vetve földesurának, azaz a politikai szerepléshez megkívánt függetlenséggel nem bírt.

29 A JOGOK ÍGÉRETE, MINT AZ ÖRÖKVÁLTSÁG ÖSZTÖNZŐJE Az eddig elmondottak során sokban támaszkodtunk a történeti irodalom fent hivatkozott előzményeire, különösen Szabad Györgynek és Ruszoly Józsefnek a mi megközelítésünkkel párhuzamos fejtegetéseire. Kossuthnak és a reformellenzéknek azonban van egy másik, a történetírás által kevesebb figyelemre méltatott gondolatmenete és érvelése, amely lényegében megfordítja az örökváltság és a jogkiterjesztés (azaz a szolgáltatások megszűnése és a földesúri függés felszámolása, a politikai jogok megadása) közötti összefüggést. Kossuth úgy véli, nemcsak a megszerzett szabadságból következik a jogipolitikai emancipáció, de megfordítva is; a jogszerzés esélye, lehetősége ösztönözhetné a parasztságot arra, hogy áldozzon a felszabadulásra, a váltságösszeg kifizetésére. Reménye szerint annak esélye, hogy „az ember tagjává emelkedik a közállománynak, s a számba sem jött státusvédencből státuspolgárrá" lehet, az ebből fakadó öntudat minden anyagi érdekkel azonos erejű csábító lehetőség és ösztökélő tényező lesz a jobbágyok részére az örökváltsági szerződések megkötésére.

30 Mint az országgyűlés első szakaszában, 1843 nyarán írja: „Hogyha az úrbéri örökváltságot, s a szabados községek megszaporodását kívánatosnak ismeré a törvényhozás, nem lehet akarnia, hogy a törvény ... írott malasztként papíroson maradjon. ... Teend-e egyenesen valamit a jelen törvényhozás az örökváltsági törvény írott malasztjának valósítására? az Isten tudja, ... de szerencsének kell mondanunk a státusszerkezet részleteinek egya Viszonyok kapcsolata PH. 228. sz. 48. 52-53. » RUSZOLY, 1994.1026. 30 A teendők. PH. 267. Kossuth Lajos iratai XIII. 151-152.