Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Oroszi Sándor: Temessziget kontra kincstár

A méltányosság mellett az ésszerűség is a megegyezést, a község kívánságának a teljesítését indokolja - érvelt az erdőigazgató. A szolgalmak megváltásával ugyanis kevesebb lesz az erdei kihágás. Ez annál is inkább könnyebbséget jelent majd a kincstárnak, mert ezeket a büntetéseket úgysem tudják behajtani. Végre - szólt a levél kiegyezés melletti érvelése -, hogy a szolgalmi jognak ekként való megváltása a lakosság körében megnyugvást fog előidézni. A község által ekkor kért, a lugosi erdőigazgatóság által is pártolt, összesen 715,34 kh-t (411,68 ha) kitevő terület átengedését azonban a minisztérium elutasította. Ismét csak az 1892-ben megállapított 656,1 kh-t (377,9 ha) engedélyezték, amit a község 1917. május 17-ei közgyűlésén a következő módosítással, kiegészítéssel fogadott el.

38 A kincstár biztosítson neki mind a sziget északi, mind a déli részén egy-egy marhahajtó-, illetve itatóutat, továbbá még egy dűlőutat. Ezeket nem kéri telekkönyvileg átíratni, csak annak kikötését, hogy az említett utak használatához a kincstár, évi bér befizetése mellett, hozzájárul. A kevevári főszolgabíró közvetítésével létrejött, az 1878. évi „Elaborátum"on, majd az 1892. évi kincstári ajánlaton nyugvó erdőmegosztás elfogadását a lugosi erdőigazgató nagy örömmel küldte be a minisztériumba. Egyben kérte, hogy hatalmazzák fel a 20-20 öl széles marhahajtóutak öt évre történő (7 korona/év) bérbeadási szerződésének a megkötésére is. A minisztériumban a tárgy előadója ennek megfelelő levéltervezetet állított össze, de az ügyosztály vezetője, Kozma István miniszteri tanácsos, majd pedig a kincstári erdők vezetője, Kaán Károly hivtalfőnök a levelet áthúzta, és a küszöbönálló megegyezést a következő indokokkal utasította el: 1. Még ha az állam számára kedvező lenne is ez a szerződés, akkor is ki kellene kérni ismételten a jogügyi igazgatóság véleményét. 2. A kúria bánsági hullfaszedési kedvezmény ügyében hozott, precedens értékű döntése a volt német-bánsági határőrök hullfaszedési szolgalmát is más megvilágításba helyezi. Magyarán: ha ott nem ismerték el a hullfaszedést faizási jogként, akkor a Mátyus-féle munkák eme kiindulási pontja is meginog, vele pedig az egész, több évtizedes egyezkedés. 3. Karattur Artúr újabban, a bizonytalan jogi alapok ellenére is, beadott most már a 31 volt 12. német-bánsági ezredbeli község nevében - egy elkülönítési kérvényt. Erre nem lenne politikus úgy válaszolni, hogy egy községnek megengedik az elkülönítési lehetőséget, mert akkor a többi is hasonló kéréssel fog előállni. 4. A kincstár ugyan 1892-ben és 1906-ban már hajlott az egyezségre, de 5. 1908-ban maga a lugosi erdőigazgatóság sem sürgette. Akkor most miért teszi? 38 Uo. 1917-B/2-119.566.