Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Oroszi Sándor: Temessziget kontra kincstár

volt.

4

) Ebből a környezetétől elütő jogi helyzetből aztán az erdőelkülönítésre vonatkozóan is következtek ellentmondások. Egyelőre azonban csak azt emeljük ki, hogy a dualizmus idején kiépülő erdészeti szervezet szintén Pancsováról, az ottani erdőgondnokságból irányította a temesszigeti erdők ügyét, amely erdőgondnokság viszont az apatini erdőhivatal keretében működött.

5 AZ ELSŐ TUDÓSÍTÁSOK, ERDŐLEÍRÁSOK AZ OSZTROVAI ERDŐKRŐL Az itteni erdőkről a magyar sajtóban legelőször, érdekes módon, a hódokkal kapcsolatban jelent meg - természetvédelmi szempontból igen-igen becses

6 - tudósítás. 1844-ben Schmitz Nepom. János fehértemplomi gyógyszerész a „hódony" előfordulási helyeként a Duna Dubová (Dunatölgyes) és Omoldova közötti szigeteit jelöli meg. Sőt leírja, hogy ezen állatok „laka" a „füzes erdők"-kel borított partokon keresendő. Ennek megfelelően kéri a hatóságokat, hogy itt, ahol még a nevezetes állatok előfordulnak, „oltalmi rendszabályokat" bocsássanak ki. Majd így folytatja: „mivel pedig a Duna szigetén rendszerint olly' egyének hivataloskodnak, kikre egyszersmind az erdők feletti őrködés is bízatott, hivatalos utasításukhoz csatolandó mentő szabályok úgy vélem czélszerűek lennének."

7 A magyar természetvédelem eme kezdeti lépéséből tárgyunk szempontjából most leginkább a „hivataloskodó", az erdők feletti felügyelettel megbízott személyeket emeljük ki. Ezek szerint már a határőri időszakban is volt itt erdészeti jellegű felügyelet, ha magáról a mai értelemben vett erdészkedésről, pláne meg erdőgazdálkodásról nem is beszélhetünk. A vidékről aztán több évtizedig nincsen más erdészeti jellegű tudósításunk, hanem majd csak az osztrák-magyar kiegyezés utáni időszakból. A jeles erdész, Divald Adolf 1871-ben, tehát még a „magyar végvidék" polgárosítása előtt járt ezen a területen.

8 A német-bánsági ezred Duna-szigeteken lévő erdőinek kiterjedését 4249 kat. holdban (2445 ha) adta meg. Megjegyezte azonban, hogy a (a szerb-bánsági ezred szigeteivel együtt) mintegy 50 sziget területe, erdőinek kiterjedése, a fatermési viszonyok egyáltalán nincsenek felmérve. Ő mindenesetre azt javasolta, hogy ezeket a szigeteket a földrajzi elhelyezkedés szerint fogják az erdészeti üzemtervekkel össze, s lehetőleg ne legyenek tekintettel az előbb említett végvidéki, katonai felosztásra. Divald szerint az Osztrovai-szigetnek a Kubinban (Kevevára) kialakítandó erdőpagonyhoz (gondnoksághoz) kellene tartoznia. Az erdők állapotáról pedig azt írta, ' Lásd: OROSZI S. 1995-97. 5 A község erdészeti beosztásáról, ill. erdészeti statisztikai adatairól lásd: BEDÓ A. 1885. II/2. 760-761., Uo. 1896. 11/2. 678-679. 4 Lásd bővebben: OROSZI S. 1986. 12-13. 7 SCHMITZ Nepom. J. 1844.111-112. * Magyar Országos Levéltár (OL.) K-184.1912-B/2-42.765. Divald jelentése (1871).