Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Oroszi Sándor: Temessziget kontra kincstár

Temessziget kontra kincstár OROSZI SÁNDOR „Kubinon alul a Duna megint szigeteket alkot, legnagyobb köztük a 20 km hosszú s 2-3 km széles Osztrova sziget, a Jókai Aranyember czímű regényében szereplő »Senki szigete«, rajta Temes-sziget falu 1200 szerb lakossal. Úgy ez, mind a körülte levő 8-9 kisebb sziget a magyar kincstár tulajdona."

1 Temessziget (ma: Ostrovo - Szerbia és Montenegró) község - miként azt az al-dunai nevezetességeket bemutató könyben olvashatjuk - földrajzilag különleges helyen, a Duna alsó folyásának egyik szigetén található. Ebből következően már önmagában is érdekes erdészeti problémákkal találkozunk itt, mivel az al-dunai (bácskai és bánsági) szigeterdők kezelése, felújítása a XIX-XX. század fordulóján komoly szakmai vitára adott okot.

2 Ettől függetlenül azonban most elsősorban arra a folyamatra szeretnénk rámutatni, amelynek során a feudalizmusból örökölt tulajdonviszonyokat igyekeztek a polgári rendnek megfelelően átalakítani. Ez főleg az erdőket érintette, és arra példa, hogy bizony az 1848-ban meghozott ún. áprilisi törvények hatása még 1918-ban (70 év múltán!) is csak részben érvényesült. A TERÜLET BIRTOKLÁSÁNAK ALAKULÁSA, ERDÉSZETI KEZELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA Temessziget nem egyszerű jobbágyközség volt - mert akkor az előbb említett erdőelkülönítések bizonyára könnyebben és hamarabb lezajlottak volna -, hanem a bevezetőben is említett katonai határőrvidék egyik települése. A XIX. században a német-illír (szerb) ezred kerületébe esett, amit 12. ezredként is emlegettek. Míg a szomszédos területek - itt elsősorban a Delibláti-homokpusztára gondolunk 1845-től a szerb-bánsági, 14. számú ezredhez tartoztak, addig a sziget megmaradt a Pancsova székhellyel működő német-bánsági ezredben.

3 (A szerb-bánsági ezred központja egyébként a Temesszigethez is sokkal közelebb fekvő Fehértemplomon 1 BODOR A. 1909. 302. 2 Lásd pl.: HEMERNYIK B. 1913., KÓFALUSI Gy. 1913., ROTH Gy. 1913. 3 A határőrvidékről lásd pl.: BÖHM L. 1867., VANICEK, Fr. 1875.