Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Korkes Zsuzsa: Rozmaring a magyarországi paraszti ünnepnapokban

is megülték. Fiatal lány temetésén Máriás lányok kísérték a koporsót. A leányok oldalán szeretőjük haladt ünneplő ruhában, rozmaringos bokrétával a gomblyukukban. A lány szeretője, akkor is, ha nem volt még vőlegény, gyöngyös rozmaringos mirtusz bokrétát tűzött a mellére. Tehát lakodalmi díszt viselt minden fiatal."

4

" Ugyanitt mindenszentekkor a sírokra a koszorút a falusi asszonyok maguk kötötték rozmaringból, rajta papírvirágokkal, vagy a cigányok árulta papírkoszorút vásárolták.

47 Ikladon a kisgyermek ravatalán, majd a koporsóban a halott fejét rakták körbe rozmaringágakkal. A temetési menetben a koporsóvivő karjára egy kék szalagot kötöttek, amelybe két rövidebb szál rozmaringot tűztek. Kartalon temetés után a hozzátartozók a sírba egy-egy marék hantot, a temetési menetben használt gyertyák maradékát és a magukkal vitt virágokból, rozmaringágakból valamennyit beleszórtak a sírba. Domonyban ha nagyobbacska kislány vagy kisfiú halt meg, akkor egy kislány a koporsó előtt tányéron vitte a rozmaringot. A tányért egy szép hímzett zsebkendővel letakarták, a rozmaring három ágban ment fölfelé, melyre kis szalagokat kötöttek. A rozmaringot és a zsebkendőt beledobták a sírba, a tányért hazavitték. Ezt csak 12 éves korig csinálták, míg nem konfirmáltak a gyerekek. Aszódon 6-10 éves korú gyerekek temetésére készítettek rozmaringot. Egy vagy két ágat karikára meghajlítottak, összekötötték és ehhez erősítettek 4 szálat, amit fölül megkötöttek. Az ágakat kis színes szalagok díszítették. A rozmaringot tányéron vitték és bedobták a sírba vagy a halott lábához tették.

48 Erdélyi katolikus székelyek között volt szokásban, hogy azt a koszorút, csokrot, halotti koronát, amelyet a temetési menetben a leány vagy legény halott előtt vittek, azt a koporsóra vetették. Azt a cseréptányért pedig, amelyen a halotti koronát vitték, a koporsó fedeléhez vágták. Rossz jelnek tartották, ha a tányér nem tört össze.

49 Gomboson (volt Jugoszlávia) leány vagy legény halottnak szintén készítettek halotti koronát, amit a temetési menetben a koporsó előtt vittek. A koronát aztán a templomban a Mária-oltáron helyezték el, ami mindaddig ott volt, míg egy másik elhalálozott fiatal koronája föl nem váltotta.

50 Kálmány Lajos írásában olvashatjuk: „A halott jogai közé tartozik, hogyha felnőtt és kiházasítatlan, hogy kiházasítsák, ellakják a lakodalmát. Ide mutatnak a halottas táncok, vagy ahol ez már nincs szokásban, a temetés alkalmával a halott után való szűzkoszorú vivése: ha férfi a halott, leány (menyasszony); ha leány a halott, férfi (vőlegény) viszi a szűzkoszorút."

51 46 MADÁR I. 1988.1. 274. 47 TÓTH J. 1988.72. 48 Saját gyűjtés M KUNT E. 1987.172. "'JUNG K. 1978. 140., 153. " KÁLMÁNY L. 192. 292.