Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Korkes Zsuzsa: Rozmaring a magyarországi paraszti ünnepnapokban

Rozmaring a magyarországi paraszti ünnepnapokban KORKES ZSUZSA A ROZMARING ÓKORI ÉS KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE Rapaics Raymond szerint a rozmaring a mediterrán flóraterület nyugati és déli vidékeiről terjedt el Európa északibb részein, amikor megismerkedtek a virágcserép használatával és a cserépben való szaporítás módjával. A rozmaringot Európában kezdetben a drága tömjén helyett használták mint füstölőszert. A növényt már az ókori rómaiak is megbecsülték, hiszen ünnepek alkalmával rozmaringgal koszorúzták a házi istenek szobrait, vagy az ünneplők rozmaringágakkal díszítették magukat.

1 A rozmaring az ókori görögöknél Aphroditének, a szépség és a szerelem istennőjének volt szent növénye.

2 Skandináviában a rozmaring a szeretet istennőjének, valamint a házasság és gyermekáldás istenének is kedvelt virága volt, melyet a nyári napfordulókor tartott ünnepen áldozatul mutattak be nekik. Egy belga monda szerint a gyermeket nem a gólya hozza, hanem rozmaringbokorban terem.

3 A lovagkor virágkultuszában nagy szerepet játszott a koszorúkötés. Legkedveltebb a rózsakoszorú volt, emellett azonban többféle növényt is használtak koszorúkötéshez. Különös jelentőségre tett szert ezek közül a rozmaring, amely igen sokáig a menyasszonyi koszorú legfontosabb virága volt, hiszen ez jelentette a leányok tisztaságát. Szerte Németországban az esküvői szertartásoknál használták a rozmaringot. Kresz Mária kutatásaiból ismert, hogy a németeknél a XVI. század végéig rozmaringból fonták a menyasszony koszorúját és a lakodalmas vendégek rozmaringbokrétával ékesítették magukat. Igen gazdag szokás- és hiedelemanyag kötődött a rozmaringhoz. Csehországban, Franciaországban, Angliában a növényből szerelmi bájitalt készítettek, de magzatelhajtásra is használták.

4 Magyar források a XVI. század második feléből említik először a rozmaringot, széles körben azonban csak a XVII. században terjedt el és élte fénykorát. 1591-ben jelent meg Péchi Lukács magyar nyelven írt könyve, Az keresztény szüzeknek tisztességes koszorúja, mely szerint a rozmaring „az leányoknak tisztasá' RAPAICS R. 1932. 200. 1 HANDWÖRTERBUCH, 1935/36. 787. 5 SZUTORISZ F. 1905. 377. 1 HANDWÖRTERBUCH... 1935/1936. 787.