Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Beck Tibor: A filoxéravész hatása a magyar szőlő- és bortermelésre

gek ellenére korszerűnek volt mondható, ugyanakkor a borok kezelése területén a minisztériumi ellenőrzések szerint még jelentős elmaradások mutatkoztak. Ezért az agrártárca folyamatosan támogatta a modern szakismereteknek a már jól bevált tanfolyamokon való terjesztését is. A filoxéra elleni küzdelemben részt vevő néptanítókon, papokon és lelkészeken kívül a szőlőbirtokosok is nagy számban vettek részt azokon a négyhetes tanfolyamokon, amelyeket a minisztérium szervezésében - önköltségen - tartottak meg minden évben. A szakoktatás harmadik válfaja az ún. népies oktatás a napszámosok, törpebirtokosok szaktudásának magasabb szintre való emelését szolgálta. Ezt a munkát a vándortanítók és a szőlészeti-borászati szakfelügyelők végezték, de hatékonysága az újratelepítéssel járó adminisztratív feladatok - amelyek szintén a borászati felügyelőkre hárultak - egyre növekvő mértéke miatt évről évre csökkent. Az agrárvezetés a szőlészeti felügyelők hálózatának további bővítésével igyekezett orvosolni ezt a problémát. A századfordulóra ez az intézményrendszer is kiteljesedett, így Budapest, Szekszárd, Pécs és Csáktornya mellett Tapolcán, Pápán, Sopronban, Pozsonyban, Nyitrán, Munkácson, Szatmárnémetiben és Egerben, valamint Miskolcon, Tarcalon, Szilágysomlyón, Bihardiószegen, Ménesen, Fehértemplomban, Kecskeméten, Szabadkán, Nagyenyeden, Dicsőszentmártonban, Balassagyarmaton és Marosvásárhelyen, tehát minden jelentős magyar borvidéken mködött már szőlészeti-borászati szakfelügyelő.

14 A filoxéra elleni védekezés úttörői az állami szőlőtelepek voltak. A századfordulón - többszöri átszervezés után - már 28 településen volt ilyen állami intézmény. Ezek közül a legjelentősebbek a kecskeméti Miklós-telep, valamint a csálai, a barackai és a budapesti (kőbányai) szőlőtelepek voltak. Az állami támogatással létrehozott telepesültetvényeket, így a Mária-telepet és a hencsei telepet, valamint az állami közvetítéssel létrehozott hasonló telepeket, így a nyíresit őrszentmiklós, a sóstóit Pozsony, a szőkehegyit és kopaszhegyit Mór és a nánait Pusztavám határában külön erre a célra létrehozott minisztériumi adminisztráció kezelte. A szénkénegellátást pedig a három állami (Bihardiószeg, Ménes, Tarcal) szénkénegraktár mellett 78 bizományi raktár biztosította.

15 A szőlőfelújítások ellenőrzésére az állam kettős ellenőrzési rendszert vezetett be, ami azt jelentette, hogy a bank mellett a minisztérium is ellenőrizte az adósok helyzetét. Ez lehetőséget adott a telepítések szakmai kérdéseinek fokozottabb figyelembevételére, és némi védelmet jelentett a szőlőbirtokosok számára a bankok kizárólagosan a pénzügyi szempontokat figyelembe vevő eljárásával szemben. E kettős szisztéma életképességét bizonyítja, hogy a hitelképtelen szőlők rekonstrukciójára az állam által biztosított összesen 25 millió forint kedvezményes hitelből 10 milliót a szőlőfelújítási törvény megjelenése és 14 DUBRAVSZKY R. 1910. 418. p. 15 DUBRAVSZKY R. 1910. 418. p.