Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Beck Tibor: A filoxéravész hatása a magyar szőlő- és bortermelésre

1899 októbere között már fel is használtak, s ez az összeg az elkövetkező években tovább növekedett. Az állami segítséggel végrehajtott rekonstrukció a XX. század első évtizedének végére gyakorlatilag befejeződött.

16 Ekkorra az elpusztult területek több mint háromnegyedét újratelepítették, tehát a kormányprogram összességében véve sikeresnek volt mondható. Bár a modern borászat jellemzői ez idő tájt még elsősorban csak az új szőlőkultúra képviselőire, az árutermelésre berendezkedett nagyobb birtokokra vonatkoztak, ez azonban nem von le semmit a szőlőrekonstrukciót egy élet munkájával megvalósító, illetve megteremtő elődeink érdemeiből. Szőlészek és borászok, kis-, közép- és nagybirtokosok, minisztériumi és szakintézményekben dolgozó szakemberek, egyetemi tanárok és néptanítók, katolikus papok és református, evangélikus lelkészek, vincellérek és napszámosok - a magyar társadalom igen jelentős része - vett részt a rekonstrukció hatalmas munkájában. Erőfeszítéseik eredményét és a magyar szőlészeti - borászati agrárpolitika sikerét jelzi, hogy 1896 és 1915 között Magyarország elpusztult szőlőültetvényeinek közel 80%-át újratelepítették. CSOMA ZS. 1994-1995. 297. p.