Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csoma Zsigmond: A régi magyar, hungaricum szőlőfajták történeti-ökológiai, ethno-ampelográfiai vizsgálata (A középkortól a XX. század közepéig)
A régi magyar, hungaricum szőlőfajták történeti-ökológiai, ethno-ampelográfiai vizsgálata (A középkortól a XX. század közepéig) 1 A szőlőfajták különleges termelőeszköznek vehetők, amelyekkel a termelés sokkal sikeresebb vagy sikertelenebb lehet. Ezért ismeretük és azoknak a termesztés során való felhasználása rendkívül fontos, alapvetően befolyásolhatják ugyanis a termelői fáradozás sikerességét, sikertelenségét. A szőlőfajták megfigyelése több évszázados múltra tekint vissza, a fajtagyűjtemények, a fajtaleírások alapvetően a megfigyelést, a fajták tulajdonságainak megismerését segítették elő. A NYUGAT-EURÓPAI AMPELOGRÁFIÁK MINT PÉLDAKÉPEK Egyes fajták leírásával már az ókorban, majd a középkorban is foglalkoztak, de az ampelográfia elnevezést csak 1566-ban Sachs használta először. Az ampelográfia tudományos alapjait Simon Roxas spanyol botanikus rakta le 1815ben, aki a szőlővesszők diagnosztikus bélyegeivel foglalkozott. Azonban az első, 40 fajtára kiterjedő ampelográfiát Crescentius állította össze az Opus ruralium commodorumban, amely a Bologna környékén termesztett fajtákat mutatta be. Olaszra, franciára és angolra fordítás után 1471-ben Augsburgban németül is megjelent. 1508-ban Dodoneu, majd Sachs ampelográfiája jelent meg. A szőlőfajták első csoportosítását a spanyol Alonzo de Herrera kísérelte meg 1596-ban. A Rómában megjelent, Bacció által írt könyvben már az olasz, francia, spanyol és más országok fajtáinak leírása is szerepelt. 1696-ban a Nápolyban megjelent F. F. Cupani Hortus catholicusában 48 szicíliai fajtát írt le, míg 1715-ben Aix von M. Garidel Histoire des plantes, qui naissent à la Provence című munkájában 46 szőlőfajtát mutatott be Provence vidékéről. 1766-ban Sprenger könyve jelent meg Frankfurtban, amelyben ábécésorrendben írta le a fajtákat. 1777-ben az osztrák szőlőfajták leírása készült el. Tudományos alaposságú és gondos fajtaleírást Duhamel du Monceau adott közre az 1782-ben Párizsban ' A tanulmány első része az Ethnographia c. folyóiratban jelent meg. Vö. Ethnographia, 109. évf. 1998/2. sz. 505-549. o. CSOMA ZSIGMOND
