Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)
vényeket lehetett megtalálni a barlangkertben, amely a Georgikon épülete mellett, az Alsópáhokra vezető út mentén feküdt. A Nemzeti Gazda című szaklap rendszeres georgikoni beszámolói között többször olvasható híradás a georgikoni botanikus kertről is. így 1814 első évfelében az előnevelt csemetéket állandó helyükre kiültették, úgy mint a: „Plantanus occidentalis, orientalist, Lycium barbarum, Populus canadensis, Cytisus laburnum, Cornus alba, Tamarix germanica" fajokat. Több növénnyel együtt a „Pinus sylvestris, Larix picea, Juniperus virginiana" magokat ekkor vetették el. 120 Még ebben az évben májustól augusztusig a következő mukákat végezték el a keszthelyi Georgikon botanikus kertjében: dohány, káposzta, paprika palántázás, gyomlálás, locsolás, gabonaaratás. 121 Vagyis a botanikus kertben voltak olyan szabadon álló területek, amelyeket ebben az időben zöldségnövényekkel is hasznosítottak. 122 1814. május hetedikén küldték el azt a szakmatörténetileg nagy értékű növényjegyzéket, katalógust Keszthelyre, amely a LICHTENSTEINI János fejedelmi feldsbergi, eisgrubi és rabensburgi uradalmainak növényiskolájában nevelt és eladásra kínált csemeték névsorát és árát közölték. 12- A csemeték mellett itt amerikai magokat, illetve magoncokat is értékesítettek. Az előnyomtatott katalógusban csak az áraknak hagytak helyet, amit a változó árak miatt kézzel írtak be. A rendelést vagy a bécsi kancellárián a Herrengasse 260. szám alatt, vagy Joseph LIEFKA eisgrubi udvari kertésznél lehetett leadni. Minden vásárlónak, megrendelőnek magának kellett a szállítási, csomagolási költségeket külön viselnie. A növénykatalógust Eisgrubból küldték Keszthelyre. Az árjegyzékben a növényeket árakkal kínálták a vevőknek. Az eredeti, előrenyomott nyomtatványt a növénynevekkel 1811-ben készítették el Brünnben, a megrendelők rendelkezésére bocsátva. A Festetics-kertészet egy ilyen előrenyomott, megrendelhető növénylistát kapott, azonban a kézzel beírt növényekkel aktualizálva, illetve a kihúzott rózsák feltüntetésével, 1814. május hetedikéi keltezéssel elküldve. A címzés is kézzel írt, Festetics grófnak (Festetics György) szólt. A növénylista jelentősége abban rejlik, hogy az angolkertek új növényeinek széles választékát tükrözi, amellyel az uradalmi kertészetek számolhattak. A kerttervezők, a kertészek pedig a bőség zavarával küszködhettek, hogy megfelelő hangulatú, színű, formájú növénycsoportokat alakíthassanak ki az angolkertek különböző hangulatú részeihez, az elgondolkoztató, filozofálásra késztető építmények mellé, köré. A georgikoni botanikus kertben 1815 tavaszán - a tavalyi évhez hasonlóan - gabonát, borsót, lencsét, babot vetettek, a botanikus kertet, és a konyhakertet kitisztították. 124 Valószínű, hogy a botanikus kertben méhes állt, mert 1819-ben egy új méhház felállítása mellett döntöttek. 125 A kastélykertben, illetve a kerti magtárban 1845-ben a zöldség téli raktárban 825 különféle virágcserepet és virágot tüntettek fel, amelyek valószínű átteleltetés miatt voltak a pincébe elhelyezve. 12 " Ez is mutatja, hogy a kertben, a kastélyban mennyi sok edénybe kiültetett, délszaki, egzotikus, mediterránból származó virág, dísznövény lehetett, amelyeket az uradalmi kertészek a fagyveszélytől az átteleltetéssel óvtak. Bár a Keszthelyi Uradalomban és a Georgikonban dolgozó, oktató szakemberek elsősorban a pénzforrást jelentő gazdálkodásra helyezték a fő hangsúlyt, a dísznövénytermesztés, a parkfenntartás is - éppen a grófi család székhelye miatt - jelentős feladatot jelentett. ***
